Egyszerre volt aranyos, ijesztő, vicces, misztikus, elbűvölő és kicsit szomorú. Még sem volt katyvasz az egész, hanem egy nagyon szép, letisztult, összetett történet kerekedett belőle.
Az elején még nem tetszett, a gyerekek nagyon idegesítettek, a látványvilág nagyon furcsa volt, szóval majdnem abbahagytam, aztán úgy a harmadik rész körül beszippantott az egész. A szereplőket nagyon megszerettem, és a rajzolása is magával ragadott, minimalista, de gyönyörű, nagyon jól átadja azt a misztikus, őszies, borzongató hangulatot, ami az egész sorozatot körbelengte.
A vége… Huhh, arra egyelőre nem találok szavakat, erős a gyanúm hogy ebből újranézés lesz. Azért örülök, hogy a béka, legyen akármi is a neve, velük maradt. :)