Az egyik legjobb rész ez, a komor, vészjósló hangulata ellenére is. Olyan mint az átmenet a tinédzserkorból a felnőtt létbe. Nem egyszerű és sok fájdalommal, veszteséggel tűzdelt.
Egyetlen hibája, hogy ha valaki nem olvasta a könyvet, akkor semmit sem tud meg arról, hogy ki is a „rejtélyes” félvér herceg. A mellékszálak adnak némi felüdülést, kis fényt a sötétségben, de itt már előre van vetítve a jó és rossz harca.