Sokszor humoros (nem azon az erőltetett módon, hanem tényleg), sokszor keserédes, annyira emberközeli. Tetszett a párhuzamos szál, Beth és Ann gyermekkori „élményei”, ahogy a traumák felnőttként felszínre törtek, jók voltak a mellékszereplők is a maguk kis hülyeségeikkel és hát John, basszus, már az elején tudtam, hogy itt valami nagyobb dolog van a háttérben és nem csak szimplán antiszoc. Élveztem ezt a sorit, remélem lesz 3. évad!