Csak egy kijelentés: a film megnézése után egy hétig kizárólag az Asleep-et hallgattam, ha már szólt, megfájdult a fülem. Ilyen dolog ez a Hollywood: egy hülye szadista állat, aki végignézi, hogy lelkileg összetörsz, és kötődsz Charlie-hoz.
„Sing me to sleep…”
Úristen, hogy ez hányszor eszembe jut az inszomniában. Nézzétek és sírjatok! De azért annyira ne, mint ahogy én tettem annak idején.