Örülök, hogy engedtem a főnöki nyomásnak, mert ez bizony tényleg nagyon jó volt. Sokáig halogattam, tartottam attól, hogy lelkileg megvisel majd. Végül is nem volt annyira durva, mint ahogy vártam, de a mondanivalója és a jelenetek mögötti valós történések nagyon is. Hogy ilyen megtörtént, megtörténhet – borzalom. Vallásba ágyazott sima perverzió, agresszió a hatalom miatt (+politika és korrupció). Daniel Brühl, mint mindig most is remekelt. Hozzá kell lassan szoknom, hogy ő igenis egy figyelemre méltó fiatal reménység (csak így tovább!). Emma Watson bár bájos, inkább kislánynak tekintem, semmint nőnek. De legalább a szerepét jól hozta. Michael Nyqvist hihetetlenül félelmetes volt, borzongtam akárhányszor csak megjelent.