Tartottam ettől a filmtől, és nem gondoltam, hogy ennyire fog tetszeni. Eddig is sejtettem, hogy szeretem Tim Burtont, de ez minden filmjével egyre inkább így lesz.
A helyzet, hogy rögtön az elején, mikor megérkezünk a hetvenes évekbe, és megszólal a Nights in White Satin, ott már meg is vett kilóra, ez van. A további felcsendülő zenék is nagy kedvenceim, és hát ott volt Alice Cooper. Nem beszélve a zseniális színészekről! Eva Greent ugyan még „normális” ember szerepében nem láttam, de a kattantat úgy adja itt is, hogy csak pislogtam, és néha egy kanál vízben tudtam volna megfojtani!
Be kell valljam, mikor csak részleteket láttam a filmből, azt hittem, hogy egy teljes agyatlanság, de a maga Tim Burton módján nagyon is van mondanivalója. Szerettem elejétől a végéig, és nagyon örülök, hogy hosszas halogatás után végül megnéztem!