Az első 6 és fél perc zseniális, de az egész mesteri. Két zenei változatot találtam, szerintem a ’95-össel élvezetesebb. A másik (ha jól értem, 2002-es) több szempontból jobban illeszkedik a filmre, de stílusában gyakran idegennek érzem, az első változat szétesettsége, „leesése” a filmről ezzel szemben épp elemeli a zenét az egyszerű illusztrativitástól. Akárhogy is, én nagyon nevettem. És bármiben fogadnék, hogy Chaplin innen (is) merített tartalmát, duplafenekű témáját tekintve A cirkuszhoz.