Elég lassan és nehezen indul be a film, fokozatosan építi fel a tragédiát, ami az utolsó fél órában szinte robban, annyira a néző arcába üt. Hihetetlennek tűnik, hogy egy hét alatt mit tud tenni egy közösség az emberrel, ha eggyé válva, vadállatként űzi azt az egyetlen szerencsétlent, akit kinézett magának. A gyerekek kegyetlenek, ezt mindenki jól tudja, aki volt már kisiskolás, de a gyereknél csak egy rosszabb van: a hatalmával ismerkedő tinédzser a nagybetűs élet peremén sétálva.
Undorító dolog a gimnázium, tönkreteszi az embert még akkor is, ha a domináns oldalon áll.