Vészjósló idők jártak egész Európára, amikor Winston Churchillt miniszterelnökké választották. Bár az intézkedéseit és a meglátásait sokan bírálták, a végén mégis kiderült, hogy egy hihetetlenül karizmatikus egyéniségről van szó. A metrós jelenet különösen szíven ütött, tényleg nagyon megható. Dario Marianelli zenéje, a fényképezés, a korabeli hangulat, a kosztümök és London fantasztikusan árnyalják a képet. És azt hiszem, maradéktalanul kijelenthetem, hogy térdre borulok Gary Oldman zsenialitása előtt. Még az unalmasabb részeket is sikerült humorral és szarkazmussal megtöltenie, így dagályos történelmi film helyett igazi élményt kaptam.