A férjemmel azt beszéltük, hogy ez a film simán elmenne kis túlzással észak-koreai propagandának, mert az északi fickó maga a megtestesült álom: jóképű (de nem kpop-fiúkásan, hanem tényleg), férfias jellemű, és nem mellesleg remek harcos. Délen viszont mindenki halálosan idegesítő blfsz. Erre a kontrasztra az teszi fel a koronát, hogy a déli rendőr sógornője halálosan odalesz az északi férfiért. Gondolom azért, ha esetleg enélkül nem lenne világos, hogy mennyire csodálatos is ő. Persze maga Észak-Korea negatívan volt bemutatva, de Dél se tűnt annyira jónak, legalábbis ha rendőr az ember. Meg alapvetően elkeserítő, hogy ha esetleg Észak felszabadulna, akkor bár nyilván jobb lenne (nem lenne éhezés és terror), de valahogy nekem a déli elnyugatiasodás, külsőségimádat és elférfiatlanodás se szimpatikus. Na mindegy, jó film volt.