Mai szemmel nézve a film nem egy remekmű, ’41-es szemmel nézve viszont jó volt. Tetszett a hangulata, lekötött. A színészeknek, Lugosi Bélának, Lon Chaney-nek és Warren Williamnek külön örültem. A kedvenc jelenetem az volt, mikor a főszereplő először változott át, és először csak a lábát mutatták, ahogy egyre szőrösebb :)