Kifejezetten szeretem ezt a filmet, mert nem a habos-babos high-tech manós pudingrózsaszín, flitteres karácsonyi cukormáz, hanem a vígjáték címkével ellentétben dráma, ami karácsonykor játszódik. Nem a karácsonyon van a hangsúly, hanem egy megkeseredett, életunt fazonról, aki saját maga elől próbál menekülni, és akinek egy barátra van szüksége, hogy rendbe tudja hozni az elcseszett életét. Billy Bob Thornton fantasztikusan alakítja a főszereplőt. A történet szükséges velejárója az alpári stílus, ami jelen esetben egyáltalán nem öncélú (milyen ritka ez a jelenség), így számomra egyáltalán nem bántó. Én ezt igenis jó filmnek tartom, mert a valóságot próbálja bemutatni.