Az elejétől a végéig izgultam. Baljós, pörgős. Még a diszfunkcionális család különböző szemszögeinek megélése, a múlt és jelen idő egymásba fonódása is hozzáadott. Sokat agyaltam, hogy ki Savannah és mégis mi a célja? De persze nem ő volt a dolgok epicentruma, hanem Joy, az eltűnt anya és feleség, akit nem becsült meg a családja. Aki maga is küzd és nem tökéletes, de több szeretetet érdemelt volna. Amy eléggé idegesített, mert ő olyan hibbant fura nő volt az ezo mittoménmijével, Brooke meg csak szimplán bunkó és lekezelő, mintha minimum ő szarta volna spanyolviaszt. Még inkább Troy és Logan kötött le, no meg Stan, hogy vajon tényleg megölte-e a feleségét?