Erről szól most a Snitt
Szólánc filmszereplőkkel
Filmes Idézetek Játék
Ázsiai Dorama OST/betétdalok
Film a filmben
Filmes képek
Egy-kép-kocka játék
Premierre várva
Filmvilág
Middle Finger Moments from Movies
Fordítgatunk?
Anime
Once Upon A Time
Melyik az a film?
Sport: Tévé vagy Streaming
- Könyv a filmben
Filmzenék
Hírek
DC Univerzum
Stranger Things
Happy Bday! – Szülinapos kedvencek
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Magában különálló alkotásként jó, de mint remake, egy kissé gyenge amiért ennyire elhúz néhány jelenetet, valamelyik karaktert jobban boncolgatja, ezzel kicsit leülepedett, elveszett a fókusz. Ez egy olyan téma, ami azért üt annyira, mert nem magyarázzák túl, a 2016-osban igazából. Az eredeti olasz verzióban szerettem, hogy nem ülepszik le, pörög, feszült, de amikor lassabb rész van, akkor is egyfajta nyomást érez az ember. Ebben a változatban többször néztem a számlálóra, mint szerettem volna, viszont egyik-másik karakterhez adott egy kis pluszt, ami jót tett neki. Furcsálltam, hogy Lee Seo Jin karaktere mintha több figyelmet kapott volna az elején, bár lehet, hogy csak szokatlan volt ebben a feltüzelt szerepben látni.
Míg az olasz és a magyar verzió megdöbbentett, addig a koreai remake inkább lehangolt, rátett egy lapáttal a végén lévő idézet is. “All human beings have three lives: public, private and secret.” És mily’ találó ide.