Azzal kezdeném, hogy ez a gyerek, Levi Miller, egészen fantasztikus volt, és külön szerettem ahogy beszélt (ja, nem amerikai, hanem ausztrál a lelkem!), remek színész lesz belőle, ha így halad. A film érdekes volt a közepén hatalmas fordulattal… Tipikus home invasion horror – lenne, ha nem lenne teljesen megtekerve és kifordítva a történet. Műfaji oldalról közelítve is érdekes, mert ugyan felhasználja az összes klisét, ami erről a fajta horrorról az ember eszébe jut, de mindet kicsit máshogy.
A vígjáték címkét levenném róla.