Yeokdo Yojeong Kim Bok Joo (2016–2017) 86% 40★

Így nagy hirtelen nem is tudom, mit írjak erről a doramaról. Kerek volt, szép volt, jó volt. Karaktereink eljutottak fejlődés tekintetében A-ból B-be, a mellékszereplőink és szálaik szintén érdekesek voltak.
Lee Sung Kyung nekem már a Cheese in the Trap-ben is elég meggyőző volt, szóval igen csak kíváncsi voltam, hogy mit fog kezdeni a súlyemelő Kim Bok Joo karakterével. És hát magasan felülmúlta az elvárásaimat: totálisan el tudta velem feledtetni, hogy milyen szerepben láttam korábban. Nagyon meggyőzött!!
Nam Joo Hyuk mellett sem lehet elmenni szó nélkül, mert bár az elején bizonytalan voltam, mert semmilyen húrt nem pendített meg bennem, a sorozat második felében viszont egyenjogú színészi partnere lett Sung Kyung-nak.
Semmi világmegváltó nincs ebben a sorozatban, csak azt látjuk, hogy ahogy két sportoló egyetemista egymásba szeret. De olyan szeretnivalóan csinálták, hogy az utolsó részre egyenesen irigy lettem rájuk. Ami miatt mégsem kilenc meg tíz csillag, meg instant kedvenc, mert ezekhez a dolgokhoz azért egy sokkal masszívabb forgatókönyvre van szükség…

Nagyon aranyos kis sorozat volt. :) A főszereplőt a színésznő nagyon jól alakította, pedig elég más karaktert kellett felvennie, de mind mozgásban, mind játékban szerintem nagyon jól idomult a karakterhez. Mondjuk néha sok volt Bok Joo is, de ezt inkább a koreai filmiparnak írom be, a sorozatkészítőknek, hiszen ez nem egyedi eset a koreai doramák esetén. Színészileg másra sem lehet panaszom egyébként.
Maga a történet azért kicsit árnyaltabb, mint hogy 2 diák egymásba szeret, szerintem nagyon jól mutatta azt is a sorozat, hogy nem irányíthatjuk, hogy ki lesz a „crush”-unk, hogy kibe szeretünk bele. spoiler
Amikor az apja és az edző is kiakadt Bok Joo-ra az nagyon sok volt, az nagyon zavart, de szerencsére ennyire durva csak egyszer volt. Egyébként az edzőket eléggé bírtam, főleg amikor a férfi még magyarázna, de a nő félbeszakítja, mert érzi, hogy hosszú lesz. :D Kis aranyosak ők is. spoiler
Nem volt egy olyan nagy alkotás, de mégis tényleg aranyos volt és hozzám nőttek a szereplők. :)

Bármennyire is akarnék többet adni, egyszerűen nem tehetem. Hogy miért? Mert ennyire buta főhősnővel még nem találkoztam, aki elméletileg amúgy felnőtt, mégis ilyen borzalmas hülyeséggel indítani egy sorozatot, amivel ő… hihetetlenül felidegesített, az ötödik résznél ordítottam barátnőmnek, hogy ez most tényleg ilyen cringe meg idegesítő lesz? És hát… igen. Végig ilyen okos maradt Bokjoo. Viszont aki megmentette a szituációt: Jung Joonhyung karaktere. Elfogultság vagy sem – már értem, hogy miért volt amúgy kezdő sorozatnak nagyon jó löket Nam Joohyuknak. Vidám és szerethető karakter volt az övé (pár redflag azért befigyelt), és ha nem lett volna Ő meg a hülye szobatársa eskü itthagytam volna a sorozatot. Így viszont a 7. rész körül beszippantott és egész hamar kivégeztem :D

Kezdő k-dramasoknak NEM ajánlom, ahhoz borzasztóan bugyuta és idegesítőek a karakterek. Bokjoot játszó színésznőnek szeretnék még esélyt adni, mert remélem, hogy igazi színésznő és ez csak egy karakter volt, aminek az árnyékából a siker ellenére ki tudott lépni és maradandót alkotni. De amúgy köszönöm szépen a TXT-nek és a YeonBin párosnak a jelenetért, ha Ők nincsenek lehet sose veszem rá magam, hiába tervezem az egész Nam Joohyuk gyűjteményt megnézni. :D

Az első résztől az utolsó részéig egyszerre volt érdekes, humoros, megható és szívszorító. Együtt izgultam az összes szereplővel, és sokszor dühös voltam, de bizonyos szereplők hatalmas jellemfejlődésen mennek keresztül. Végig a szemem előtt volt egy rózsaszín köd, amíg néztem. Jó volt. Nagyon. Sok ehhez hasonlóan magas színvonalú műsort szeretnék még látni.

Minden percét imádtam ennek a doramának. Tetszett, hogy mindenből volt benne egy kicsi, egy kis humor, sport, barátság, szerelem. Nehéz lenne egy kedvenc karaktert kiemelni, sokakat megkedveltem. Szimpatikus volt az is, hogy a főszereplő páros mellett a többi páros kapcsolatának alakulására is időt fordítottak a doramában. A versenyeken velük együtt izgultam. Bok Joo édesapjának és nagybátyjának a párosa hihetetlenül jópofa volt. :D Végezetül Bok Joo és Joon Hyung párosa imádnivaló volt, jót derültem rajta, amikor élcelődtek egymással. :)

„Mindenkinek van ifjúsága. Egy olyan időszak, ami még szebb, ha tele van kellemetlen helyzetekkel és buta történetekkel, egy olyan időszak, ami fényesen világít. Egy időszak, amikor az embernek nincs mitől félnie, mert nincs mit veszítenie és egy időszak, amikor az ember izgatott, mert mindent megkaphat.”

Annyira jó sorozat volt! Szívem szakad meg, de akkor sem tudok rá 10 csillagot adni. Sajnos számomra hiányzott valami..