Yeoshingangrim (2020–2021) 93% 96★

Adaptációnak megfelelt, eltekintve a kisebb nagyobb változtatásoktól. spoilerNekem ugyan úgy hozta a Webtoon hangulatát és a zenék amik benne voltak NA AZOK adták hozzá a legnagyobb hatást :3 Joo Gyung testvérei leptek meg a legjobban, de persze pozitívan hiszen örültem nekik hogy itt sokkal jobb karakterfejlődésen mentek keresztül :3 Amúgy a szuper castingról is pár szót…WOW hát ezeket a szerepeket konkrétan a főszereplőkre öntötték főleg Hwang In Yeopra (っ◕‿◕)っ Han Seojun ként ellopta a szívemet, de meg is tarthatja nem bánom ƪ(˘⌣˘)ʃ Cha Eun Woo meg mennyire #beautydoramas főszereplő alapkő lett My ID is Gangnam Beauty most meg True Beauty :D

Lehet, hogy nem egy 10 csillagos sorozat, de én nem tudok kevesebbet adni rá. Mégpedig azért, mert utálom a szerelmi három-vagy sokszögeket, ez a sorozat mégis levett a lábamról. Igaz, a szívem majd megszakadt a second lead-ért, és alapvetően azt gondolhatnánk, hogy a téma miatt biztos tele van klisékkel, de meglepődve tapasztaltam, hogy nem álltak bele ezekbe a szitukba és nem kellett a fejünket fogni a sok felesleges dráma miatt.
Szóval már ezért is jár a sorozatnak a plusz pont, erre jön még rá a jó kis zene, a sztori, a színészek ééés a karakterek. Merthogy itt mindenki hatalmas arc volt. Leginkább Ju Kyung családját imádtam, a hasamat fogtam a nevetéstől jópár jelenetnél. :D Öcsi nagy forma volt, kész voltam rajta, de a show-t a nővér és a tanár párosa vitte el. Egyszerűen fergetegesek voltak! :’D <3
A két fiú haveri társaságát is nagyon megkedveltem, igazi hű barátok voltak, főleg SeoJun-é. :)
Aztán ott voltak a negatív karakterek, a zaklató lányok… na, enyhén szólva felébresztettek bennem indulatokat… Utálom az iskolai (és minden másféle) zaklatásokat, nagyon helyre kellett volna tenni a három liba agyacskáját. Seo Jun leállítja őket valamennyire, de ezzel a témával mondjuk foglalkozhattak volna többet is. Legalábbis szerintem.
Aztán ott van Soo Jin karaktere, akit Park Yoo Na tökéletesen magáévá tett. Na, ő az, akitől a végén már majdnem elkezdtem félni és azon gondolkodtam, hogy vajon meddig fog elmenni. Nem tudtam utálni, bármennyire is megérdemelte volna, mert meg volt a magyarázata annak, hogy miért kattant ki ennyire. Persze ez azért egyáltalán nem mentség a tetteire. A színésznő arckifejezéseitől felállt a szőr a hátamon, szívesen néznék még mást is tőle. :D (A deo Pakeijiben is szerepelt, már ott is bírtam:) )
Akkor a szerelmes párunk. Nagyon tetszett a képregényes szál, az is, hogy SuHo smink nélkül is odavolt a lányért spoiler. Akármennyire imádtam SeoJunt, én végig nekik szurkoltam. Mindkettő nagyon szerethető karakter volt, igazi lelki társak. Sok nevetős, sírós és szép jelenetük volt együtt. Az egyéni sztorik is jók voltak, Ju Kyung, aki végül felvállalja az arcát, amit nagyban köszönhet a barátainak és SuHo-nak, növeszt egy kis önbizalmat :), és megtalálja az útját. Valamint az elhanyagolt, magányos fiú, aki fuldoklik az önmarcangolásban. Szerencsére ő is magára talál az új támogató közegben. <3
Az abszolút kedvenc karakterem mégis SeoJun lett. Na ő az a típus, akiről nehezen hisszük el, hogy létezik a valóságban. Az ő szuperereje a lojalitása, azt hiszem, ebben mindenki egyetért.
A menő srác, akinek igazából vajból van a szintén sérült kis szíve, akin iszonyat jókat lehet nevetni és akiért a végén kisírod a szemed. spoiler Azt hiszem, Hwang In Yeob ezzel a sorozattal rohamos tempóban beindította a színészi karrierjét. <3
A vége szépen zárul, nem szúrják el, ott a megelégedettség érzése, fájó szívvel búcsúzol a sorozattól, de még benned van az esküvői jelenet emléke is, amin éppen pusztultál a nevetéstől. Na és ezzel a kettős érzéssel, ami jellemző volt végig, búcsúzol a sorozattól.

Ps.: OMG, remélem senki nem fecsérel el értékes perceket azzal, hogy ezt a kisregényt végigolvassa. :’D

Nagyon megszerettem főszereplő csajszit. Annyira sajnáltam őt, bár egyáltalán nem csúnya a színésznő de mindenki tudja, hogy a szemüveg és a copf csúnyává teszi az embert… hm… amikor ezt írom, pont copfban van a hajam és szemüveges vagyok… khm A webtoont nem olvasom, így arról nem tudok nyilatkozni, hogy milyen jó adaptáció, viszont, mint önálló sorozat, imádtam. Persze, az elején olyan szappanoperásan véletlenül esett bele a csajszi a csávók karjaiba, hogy szétröhögtem magam, de ezen kívül nagyon nem tudok kiemelni olyasmit, ami zavart volna.
Annyira megértem, miért ekkora ennél a sorozatnál a second lead syndrome. Mindkét srácot imádtam, ráadásul totál más dolgok miatt. Mivel személyiség terén mindkettőbe bele tudnék zúgni szegény csajszi, tényleg nehéz dolga volt, spoiler Szóval összességében én teljesen elégedett vagyok a first lead x csajszi-val. *-* És a second lead meg az enyém lesz, és minden tökéletes. (;
Ju Kyung nővére hatalmas figura, egyerűen imádtam a kapcsolatát a tanár bával. Tetszett, hogy csavartak egy kicsit a szokásos sémán.
Ahogy látom, ez nem lett túl összefüggő értékelés, de már jó ideje próbálom megírni, de csak hasonló random ömlengések jutnak eszembe még most is róla. Szóval a lényeg az, hogy imádom, és bátran ajánlom bárkinek.

Hát, ha nem kihíváshoz választottam volna ezt a sorozatot, akkor nem hiszem, hogy megnéztem volna, mert 1. nem szeretem a szerelmi háromszögeket, és 2. túl rózsaszínnek tűnt. Eleinte tényleg mind azon gondolkodtam, hogy áhh, kinőttem én már az ilyen tinisorozatokból, de minél tovább néztem, annál közelebb került a szívemhez. Hiába van benne a létező összes klisé, ami eszébe jut az embernek, ha romcomokról van szó, hiába lehet tudni mindig, hogy miből mi fog következni, a klisék és a kiszámíthatóság mégis nagyon jól működtek ebben az esetben. Nem is hiszem, hogy nagyon be kell mutatni a sztorit, mert tényleg a sablonos rút kiskacsából lett hattyúról szóló sztori, akibe beleszeret két srác, és ebből is jönnek a bonyodalmak.
Kicsit kitérve a szereplőkre, ott van Joo Gyung, aki az elején a kis tipikus szerencsétlen lányként van bemutatva, akit bántalmaznak az iskolában. Eleinte talán egy kicsit idegesített, de a pozitivitása, a folytonos mosolygása, a kedvessége miatt nagyon hamar a szívemhez nőtt, s cseppet sem csodálkozom azon, hogy két olyan pasi, mint Su Ho és Seo Jun is beleszeretett.
A negatív karakterek közül Soo Jint muszáj kiemeljem, s azért teszem meg, mert hiába spoiler, én a végén így majdnem 28 éves fejjel nem biztos, hogy megbocsájtottam volna neki, mert szerintem spoiler.
Nagyon bánom, hogy spoiler.
Na de, hogy említsem meg a két srácot is, hát hogy is mondjam… Ez a két fiú, és igen, mindkettő, mert mindkettőnek megvoltak a hibái, a rossz lépései, de a szeretnivaló tulajdonságai is olyan magasra tette a lécet, ami a pasikat illeti, hogy nemcsak a valóságban, de az ilyen fiktív világokban is nehéz lesz találni valakit, aki őket übereli. Nem tudnám megmondani, hogy kinek a táborát erősítem, mert Su Ho-t és Seo Junt is szeretem, mindkét srácot másért, de ha naaaaaaaagyon kellene választanom, akkor spoiler. :)
Joo Gyung családját is nagyon szerettem, s bár az anyuka sokszor bánt rosszul vele, mégis örülök, hogy rendeződött a kapcsolatuk. Na meg a baráti társaságok, főleg amikor együtt verekedtek az „ellenségekkel”… imádnivalóak, de tényleg. :D
Negatívum számomra az, hogy a bántalmazók nem kapták meg a méltó büntetésüket, mert megérdemelték volna.
Egy szó mint száz, nem bánom, hogy most mégis inkább egy kis grépfrútos limonádét választottam. Jó volt ez, nézzétek meg. :)

Szerintem én ennyit még sosem szentségeltem és bosszankodtam egy sorozat alatt sem XDD Gondolkodtam is erősen a csillagozáson, még most sem vagyok biztos abban, hogy így fog maradni.

Először is azt hiszem, sokkal jobbra számítottam, és az első néhány rész alatt azt éreztem, ebből már baromira kinőttem spoiler Nagyon rossz volt nézni az állandó bullyingot, és egyszerre éreztem haragot a zaklatók iránt és Joo Gyung iránt, aki hagyta magát, és tipikus áldozatként viselkedett olyankor is, amikor nem kellett volna :(
Tudom, hogy nagyon bonyolult kérdés ez, nem voltam érintett sosem, hála istennek, és mindig szörnyű azt látni, hogy nincs senki, SENKI, aki észrevenni, aki segítene, aki próbálkozna. És hát mit várunk másoktól, ha a lány a saját családjától is azt kapta, amit – és még köztük sem állt a sarkára.

Aztán azért a későbbiekben nagyon megszerettem Joo Gyung nővérét, hihetetlen fazon volt a csaj! XDD, de az öccse még a végén is sokszor idegesített, bár sokat változott a kapcsolatuk.

A fő problémával nem tudtam mit kezdeni… De komolyan. Nem lehetett volna viccesen azt mondani az új suliban, hogy ugyan már csajok, azért én sem így nézek ám ki frissen kelve az ágyból! Egy kis smink! vagy valami! Hiszen a többieken is volt smink, vagy elvileg senkin…? Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy tényleg minden szemüveges lányt csúnyának kell kikiáltani?
spoiler

A srácokat kedveltem, bár Seo Jun-t inkább csak a vége felé. off)
spoiler
Mondjuk spoiler miatt marhára haragudtam rá, annak semmi értelme nem volt, aztán meg spoiler

Hosszúnak éreztem a 16 részt, sok felesleges kavarral, amiken csak fogtam a fejem. :DD
De voltak nagyon aranyos részek is, és tényleg „nézette magát” szóval összességében nem bántam meg, hogy megnéztem (és végigkommentáltam kb az egészet szegény @Teklanna-nak XDDD)

Ha nem olvasnám a webtoont akkor is biztos 10 csillagot adnék… imádtam! *-*

Na elérkeztünk ide is! Hosszú lesz, mert a webtoont nagyon szeretem. A -1☆ azért, mert rengeteg klisé volt benne! Ren-ge-teg! Ennyi nincs a webtoonban.

Összehasonlítani sem fogom őket igazán, mert teljesen más a kettő. A történetnek csak a nagyon főszálát hagyták meg, de még egyes mellékszereplőket is teljesen átírtak (Soojin, Heegyeong, SooAh is picit pl), sőt rengeteg plusz szereplőt kapott, akik alapból benne se voltak, de őszintén ez jobban tetszett így, mert a webtoon nem foglalkozik ennyire másokkal. Viszont az is igaz, hogy mellékszereplők is maradtak ki, tehát látszik, hogy tényleg totál különbözik a kettő.

SPOILER TIME azoknak, akiket érdekel a webtoon, de valsz úgyse olvassák el:
Soojin spoiler
Heegyeong spoiler
Család spoiler
Juyoung spoiler
Selena spoiler ◄ennek benne kellett volna lennie!
Suho spoiler
Seojun spoiler
Jugyeong spoiler

Kedvencem talán Heegyeong lett (≧◡≦) ♡ Sokkal jobb lett itt a karaktere, mármint ennyi átalakítás és pont ilyenné! Annyira eszméletlen volt ez a fordított szerepes megoldás, nagyon bírtam őket, külön sorit is kaphatnának :D Vagy van ilyen fordított szerepes sori másokkal? Biztos nagyon vicces, uh ha valaki tud, kérem tisztelettel leírni kommentbe. x)
Már arra is gondoltam, hogy kivágom csak az ő jeleneteiket és összevágom x) Lenne belőle egy kisfilm, vagy egy minisori.

Amúgy én örültem, hogy ennyire átírták. Így belegondolva lehet hogy unalmas lett volna, ha teljesen a WT szerint haladtak volna.

JG karaktere viszont kiakasztott az elején. Nem volt soha ennyire szerencsétlen…. fájt nézni. Örülök, hogy tényleg átalakult a végére, mert részben ezért hagytam abba pár rész után. A végére megérkezett az a JG, aki a WT-ben is szerepel.

Suho és Seojun viszont pörrrfektek voltak. Suho a drámában egyébként sokkal tökösebb, a WT-ben néha kicsit seggbe rúgnám, hogy segítsek neki :D Seojun meg ennyire nem volt nagyszájú az elején. Oké kissé nagynak képzelte magát, de egy amolyan csúnya tekintettel csendesen sétált a haverjaival és néha beszólt, ha olyanja volt. De ismétlem, az elején.
És ismétlem magam: Suho, vagy Seojun? Ez itt a kérdés!
Én imádom Suhot, de a WT-ben nagyon nagyon szeretem Seojunt. Itt viszont jobban szerettem Suho-t, de talán csak azért, mert nagyon rá koncentráltak. Valahogy mindig azt szeretem, aki éppen képben van, ezért sem lenne szerintem senki JG helyében xDDD

Összességében felfelé ível nálam, a karakterek passzolnak, jobb is lett a történet, sokkal kerekebb. Viszont aki több Jugyeoung-Seojun párost szeretne látni az azonnal kezdje el a webtoont :D

Sosem értettem miért kell valakit azért bántani, mert nem „szép” vagy mert más.
Ez a sorozat részben megmutatta, hogy a belső sokkal fontosabb.
Nagyon megszerettem ezt a sorozatot, nem csak az üzenete miatt, de a történet, a zenék és a színészek miatt is.

Igazából csak azért kezdtem bele ebbe a sorozatba, mert Eun Woo-t nagyon jó színésznek tartom és kb. a csapata, az Astro debütálása óta követem, vagyis igazából már a predebut sorijukat is imádtam. Azóta persze sokat fejlődött színészként is. Így nálam egyértelmű volt, hogy SuHo-nak szurkoltam végig. De, mert mindig van egy de, SeoJun-t is annyira nagyon szerettem, hogy érte sokszor kicsit megszakadt a szívem. A webtoon-t sajnos nem olvastam, vagyis már elkezdtem, így inkább nem is hasonlítanám őket össze. Általában a könyvből vagy mangából, animéből, webtoonból készült műveket külön tudom választani az eredetijétől és teljesen különálló műként tudok rá tekinteni, így nagyon tetszett a történet is és az is amit kihoztak belőle. És bár vicces kis történetnek tűnik azért mélyebb témákat is érint spoiler
A csaj anyja az elején eléggé pszichopata, de a végére egész normális lett. A csaj nővérét pedig egyszerűen imádom, best ever drama character. spoiler
Összegezve: minden kis apró tökéletlenségével együtt imádtam.

Most írok először értékelést koreai sorozatról, mert több dolog elgondolkodtatott, ami miatt a 10 pontot is adtam.
Bevezetésnek annyit, hogy szeretem a koreai sorozatokat, mert akár megannyi klisé mellett is nagyon is valós és hétköznapi problémákat, érzéseket, dilemmákat dolgoznak fel, ahogy a szóban forgó is.

Adott a bullying témakör aminek a természetét a sorozat kendőzetlenül tolja az ember arcába. Elképesztő mennyire gonoszak tudnak lenni már fiatal korban is emberek, a bántalmazott viszont mennyire alá tud menni ennek a magatartás formának. A tanárok pedig, ahogyan a való életben is lenni szokott, csak akkor vesznek észre bármit is, ha már súlyos a probléma. Többen írták előttem, hogy hiányolják a bántalmazók méltó megbüntetését, tény, hogy kevesebb hangsúly van ezen, de végül is jól meg lesznek félemlítve, és a bántalmazottaknak is sikerül bátorságot venniük és felülkerekedniük a bullying helyzetekben. Én a végén nagyon büszke voltam Lim Joo Gyungra.

Adott a többszörös szerelmi háromszög témakör, ami ugyan sok klisét felsorakoztat, mégis nagyon tanulságos. A helyzetet az egyik „hoppon” maradt szereplő nemhogy gyerekesen, hanem önmagából kikelve rendkívüli kegyetlenséggel kezel, elárulva azt, akit szeret. A másik szereplő, az előző totális ellentétjeként viszont nagyon intelligensen, felnőtt módjára, példaértékűen. Van mit tőle tanulni.

Adott a trauma feldolgozás témaköre. Már az elején kiderül, ezért ez talán nem spoiler, hogy a két főszereplő srác elveszíti legjobb barátjukat, nem is akármilyen körülmények és háttérsztori keretében, ami az egymással való kapcsolatukat is jelentősen megterheli. Mindketten a saját módjukon küzdenek a halál feldolgozásával és megrendítő, hogy úgy tűnik, semmilyen segítséget nem kapnak ebben, mintha egy rakás érzéketlen és nemtörődöm felnőtt venné őket körül. Elszomorító. Nem egy film dolgoz fel ilyen témát és ilyenkor mindig elgondolkodom azon, mennyire észnél kell (illene) lenni, hogy észrevegyük (legalább egy valaki), ha a környezetünkben valaki bajban van.

Adott a szülői bántalmazás témaköre. Ez ugyan nincsen annyira kifejtve a filmben, inkább csak úgy oda van dobva a szemünk elé, hogy van ilyen is. Egy halálesetet se könnyű támogatás nélkül feldolgozni, de azért a családon belüli bántalmazás se kisebb súlyú ennél, a megoldás itt sajnos elég gyorsan le lett darálva (a benne lévő szereplő személyéhez méltatlanul) persze úgy tűnik, nem ezen volt a hangsúly.

És a karakterfejlődések. Nem nehéz kitalálni a 16. rész ciméből, hogy a fentiek ellenére ez mégiscsak egy happy end lesz és szerencsére mindenkire vonatkozóan (bár Han Seo Jun kaphatott volna boldogabb végkifejletet, ha folytatnám a sorozatot, akkor a második évad őróla szólna :D). Közben viszont hatalmas fejlődésen megy keresztül az összes főbb szereplő: identitás, önértékelés és önkép megerősödést, őszinte megbánásokat és emberfeletti megbocsátásokat láthatunk, ami igencsak megrendítő, miközben nézzük. Ezek a szereplők a sorozat végére igazán felnőnek (még a kinézetük, öltözködési stílusuk is sokat változik). Megfogalmazódott magamban, miközben néztem, hogy mennyi fájdalmat meg lehetett volna spórolni kevesebb felesleges tini drámázással, ha nem ilyen „hülyék”, dehát csak 18 évesek voltak, még örülhetünk, hogy pár év után már ennyit fejlődtek, hiszen a való életben sokszor ehhez több idő kell.

Összességében nagyon élveztem, nem szűkölködött poénokban és a komoly tartalom is megvolt. Lim Joo Gyung családja fergetegeset alakít, bár a legelején abszolút nem szimpatikusak, mert a főszereplővel szemben totál érzéketlenek, figyelmetlenek és a poénjaik is emiatt inkább idegesítőek, de a későbbiekben viszont hatalmasat lehet rajtuk szórakozni.
Az abszolút kedvenc pedig Han Seo Jun lett. Már értem miért lelkesedtek érte ennyire az előző értékelésekben. Favourite ever!