Viktória királynő és Abdul (2017) 164

Victoria & Abdul · Victoria and Abdul
112' · amerikai, angol · dráma, életrajzi 12

0 díj · 6 jelölés

Igaz történet alapján: Abdul Karim, a fiatal tisztviselő Indiából Angliába utazik, hogy részt vegyen Viktória királynő Arany Jubileumán, és meglepve tapasztalja, hogy maga a királynő veszi pártfogásába. Amikor a királynő elkezdi firtatni régóta birtokolt posztjának korlátait, váratlan és… [tovább]

angol · felirat

Képek 9

Szereposztás

Judi DenchViktória királynő
Ali FazalAbdul Karim
Olivia WilliamsChurchill bárónő
Michael GambonLord Salisbury
Eddie IzzardBertie, Wales hercege
Adeel AkhtarMohammed
Simon CallowMr. Puccini
Tim Pigott-SmithSir Henry Ponsonby
Julian WadhamAlick Yorke
Fenella WoolgarMiss Phipps

További szereplők

Kedvencelte 13

Várólistára tette 182


Kiemelt értékelések

Londonna 

Olvasgattam a film eddigi értékeléseit, és, meglepődtem, hogy ennyire pocsolyába van rántva. Pedig, szerintem gyönyörű darab…
Nekem semmi bajom a korszak-hangulattal, a modor ábrázolásával, a jelmezekkel, a „díszlettel”… (Mi több, én több helyen jártam is, ahol forogtak a kamerák, még fel is kacagtam, mikor megláttam azt a folyosót, ahol sikerült eltévednem, amikor elindultam a mosdóba… :D)
Judi Dench személye számomra mindig annyira méltóságteljes. Rendkívül alkalmas a merev, rideg karakterek ábrázolására, és, amikor ennek ellenére meg tudja mutatni a kifejezetten simulékony arcát, hát, engem bizony megvesz kilóra. (Talán, mert nekem a színésznő gyárilag ilyen hűvös és „idegen”, a helyesebbik oldaláról pedig ezen okból kifolyólag mindig sikerül elfeledkeznem. Aztán, egy-egy produkció kapcsán újra és újra meglepődök. De kellemesen. :-)) Viktória királynő szellemisége – szerintem – remekül átjött a képsorok alatt. Magam is ilyennek képzelném őt, aki erőskezű, ugyanakkor még sincs telesen kőből a szíve, hosszú élete során pedig megtanult a felszín alá nézni.
Aki ilyen pozícióra kerül, ebbe a világba születik, hát… Én most sem irigylem. Egyszerre kell bizalommal és mély fenntartással állni mindenki felé, mert itt nem csak közvetlen, de közvetett is a kihatás. (Ugyanakkor ezzel párhozamosan, a királyság, mint olyan, hát, nem tudom. Én nem feltétlenül vagyok a monarchia híve, pláne manapság. Már nem több az egész egy egyszerű „márkánál”, amit mi tartunk el – sok-sok pénzből.)
Abdul. Szerintem nagyon aranyos és nekem elképesztően hiteles volt az, ahogyan ez a kis egyszerű „fiú” olyan őszinte lelkesedéssel nyitott a királynő felé. És, aki erre – teljesen nyilvánvaló okból – vevő volt. Én abszolút láttam ebben a kapcsolatban a tisztaságot, az őszinte érdeklődést, az újdonság erejét, azt a fajta ambíciót, aminek szellője meglegyintette mindkét felet.
Ami a rasszista vonulatot illeti, azon bizony szomorkodtam, de attól tartok, ez most, napjainkban sincs nagyon másként, úgyhogy, ha úgy tetszik, a téma ma is aktuális. Attól, hogy valaki egy bizonyos etnikumhoz tartozik, vagy, hogy egy bizonyos nyelvet beszél és istenben hisz, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy komolyan radikális / szélsőséges nézeteket is vall. Mindig az embert / az egyént kellene nézni, a tetteit, és, úgy megítélni. Persze ez sokkal nehezebb feladat, hosszabb folyamat, mint pár címke alapján véleményt formálni és felületesen élni az életet, de… Na mindegy, ebbe most ne menjünk bele.

Szóval, ami engem illet, én szeretném megvédeni ezt a filmet, szerintem nagyon szép történet, ízléses megvalósítással. Én megkönnyeztem a végét, pedig nem vagyok az a mindenen bőgős fajta.

1 hozzászólás
piciszusz 

Csak pár hónapja hallottam Abdul létezéséről, bár annyira nem ástam bele magam sose az angolok történelmébe. Akartam írni, hogy le vagyok maradva, de „csak” 8 éve találták meg Abdul naplóját.
A Victoria c. sorozatból már nagyjából kezdem megismerni a jellemét Victoriának és az alapján el tudom képzelni, hogy ennyire házsártos öregasszony lett belőle, mégis megtartotta a fiatal szellemét, az érdeklődését az új dolgok iránt és abszolút nem előítéletes, mint az átlag arisztokrata. Mások is írták, nekem is problémát okozott, hogy nem tudom mennyi idő telt el a találkozásuk és a királynő halála között. 2-3 évet érzek, de biztosan több.
Szóval egynek jó volt így kora reggel, de inkább csak Judi Dench miatt néztem végig.

Meryl

Imádtam. Szeretem az olyan filmeket ahol különböző kultúrák és nagyon más személyiségek találkoznak majd mégis valahogy megtalálják az összhangot. :)
Több ilyen kéne a mai világban.

4 hozzászólás
Little_Monster 

Judi Dench hozza az elvárhatót, miatta egyszer érdemes megnézni, de ennél sokkal többre nem fogok emlékezni. A történet aranyos is lehetne, de sikerült olyan súlytalanra megcsinálni, hogy fél év múlva emlékezni sem fogok rá.

Mr_White 

Rég röhögtem ennyit filmen, Frears remekül aknázta ki az angol arisztokrata képmutatás bányáját.
Csak két dolog volt, ami nem tetszett, egyrészt a végén átment érzelgősbe. Másrészt az időkezeléssel volt gondom, végig az az érzésem volt, mintha ez az egész sztori 1-2 év alatt játszódott volna le, miközben a valóságban 14 évig tartott ez a furcsa kapcsolat. És ez csak a vége felé derül ki pár elszólásból, ami utal a korra.

L_Reggie 

Egyszeri nézésre jó volt, lekötött. Érdekes volt látni a két világ ütközését, és szép volt hogy Viktória királyő mennyit tanult az indiai kultúráról. A kettejük barátsága jól mutatta, hogy mennyit számít az életben az, hogy kikkel veszi körül magát az ember. Az angolok megint bebizonyították hogy igazi gennyládák. Sznob, rasszista bagázs, akik szeretik magukról azt hinni hogy mindenkinél jobbak. Ez így igaz az egész történelmükre.

Kincsanna 

Alulmúlta a várakozásaimat a film, még Judi Dench sem tudott kimagaslót alakítani. Egyszer nézhető volt, de semmi extra, nem valószínű, hogy eszembe jutna újranézni.

Gothic01 

Érdekes film, bár ennél többet vártam, valami maradandót, olyan szinten, mint az Anna és a király. A történet bájos, az angol arisztokrácia kifigurázásán jókat mosolyogtam, viszont túl komolytalanná vált az összhatás, megmaradt mindenki a maga módján bohócnak. A királynő karaktere szimpatikus volt a nyitottsága miatt, azonban a folyamatos „én vagyok Anglia királynője, ezért tehetem ezt meg azt” típusú monológ nekem kissé gyerekessé tette a karakterét.
Azt is nehéz volt elhinnem, hogy a világ legbefolyásosabb birodalmának a vezetőjéhez így viszonyultak, hogy ennyire nem volt tekintélye a tulajdon udvarának falai közt – én azt vártam volna el, hogy minden szavára azonnal, kérdés nélkül ugorjanak. Ez a folyamatos engedetlenség, mi több, megkérdőjelezés (hol jön ahhoz a „cselédek csürhéje”, hogy kétségbe vonja A Királynő döntését? Manapság se mondja azt egy takarítónő a Fehér Házban az elnöknek, hogy "ha nem ezt csinálod, hanem amazt, akkor felmondunk").
A Londoni rémtörténetek c. sorozat is ugyanezt a korszakot mutatja be, ott sokkal élőbbre sikerült a díszlet, kevésbé csicsásra, megcsináltan jelmezszerűvé, és úgy gondolom, a hangulatot is százszor jobban visszaadták. Szóval, mint 19. századi film, nagyot bukott a szememben.
Sokat akartak vele mondani, az ötlet remek volt, Abdul és a királynő kapcsolata pedig megmutatta, amit meg kellett… de megmaradt egy felületes, sekélyes szinten az egész.
Kár érte.

brena

Imádtam. Judi Dench fantasztikusat alakitott!!!
Hol vicces ,hol komoly, de egy felejthetetlen film volt. Fantasztikus tájak,díszletek,kosztümök színészek .

Light

Nagyon szórakoztató. Vicces, de egyben komoly is, tökéletes kombináció szuper színészekkel!


Népszerű idézetek

Pikachu 

Királynő: Sir Henry, szeretnék mangót.
Sir Henry: Egy mangót?
Királynő: Meg akarom kóstolni a mangót.
Sir Henry: Az lehetetlen felség, a mangó csak Indiában terem.
Királynő: Én vagyok India császárnője. Küldessen egyet!

Pandalin 

Abdul: Hogy köszönhetném meg?
Királynő: Vigyázzon rám!

Pikachu 

Sir Henry: Jó reggelt felség! A dobozok, felség.
Királynő: Köszönöm.
Sir Henry: És egy üres füzet felséged kérésére.
Királynő: Elmehet. Egyedül is át tudom nézni a dobozokat. Abdul majd segít az itatóssal.
Sir Henry: Ezek parlamentáris dokumentumok felség.
Királynő: Tisztában vagyok vele.
Sir Henry: Abdul csak egy szolga, ő nem segíthet a dobozokkal.
Királynő: Én vagyok Anglia királynője, annak a segítségét kérem, akiét akarom.

Pandalin 

– Kóstoltad már az angol ételt? Disznóvért esznek!
– Nem esznek disznóvért!
– Hidd el nekem! Disznóvért tesznek a kolbászba meg birkaagyat…ez az ország nagyon barbár!

TiaManta 

– A hinduk, uram!
– Teljesen más magasságúak!
– Volt egy kis incidens uram. Egy elefánttal.
– Hn.

1 hozzászólás
Corvus_CoRex 

Abdul (a burkába öltözött nőkre mutatva): Ő a feleségem, miniszterelnök úr. És az én anyósom. Remélem jó sorrendben mondtam!

szeptember99

“Listen, O drop, give yourself up without regret,
and in exchange gain the Ocean.
Listen, O drop, bestow upon yourself this honor,
and in the arms of the Sea be secure.
Who indeed should be so fortunate?
An Ocean wooing a drop!
In God's name, in God's name, sell and buy at once!
Give a drop, and take this Sea full of pearls.”

― Mawlana Jalal-al-Din Rumi

Corvus_CoRex 

Bertie (a miniszterelnöknek, miközben a királynő az indiai folyosót mutatja be): Már mindenhol ott vannak.

Corvus_CoRex 

Dr. Reid (Sir Henrynek az erjedt mangó után): Tessék, vegyen be egyet, ha meglátja a munsit!

Corvus_CoRex 

Dr. Reid: Nem azért jártam 7 évet az Edinburgh egyetemre, hogy indiai pöcsöt vizsgáljak!


Hasonló filmek címkék alapján