Űrdongó (Transformers 6.) (Hasbro univerzum) (2018) 75% 278★

Nekem ez a film tetszett eddig legjobban a Transformer-ek közül. Űrdongó nagyon szerethető karakter. Azt pedig nem tudom, miért szidták néhányan Hailee Steinfeld alakítását, szerintem remekül megállta a helyét. Ez egy akciófilm, nem pedig mély dráma, de ehhez képest is hozta az elvárt szintet, messze jobb volt, mint a valóban ripacs és idegesítő Megan Fox, akibe semennyi színészi tehetség nem szorult. Hailee-t meg kell védenem, ő ügyesen vette az akadályokat. Csak így tovább! A nyolcvanas évek hangulata is nagyon nosztalgikus volt. Az izgalom sem maradt el. Nem bántam meg, hogy megnéztem :)

Na végre én is megnéztem ezt a filmet. :-) Én kicsit elfogult vagyok a Transzformerekkel kapcsolatban, imádom őket, és leginkább ez Űrdongóra igaz. :-) ❤
Nem olyan a film felépítése, és a robotok, a látvány is teljesen más képvilág, de én imádom. Tetszett a 87es hangulat, és egy kis előzményt is kaphattunk, hogy került Űrdongó a földre, és mi is történt az ő bolygójukkal.
Ajj Űrdongó annyira cuki vagy, úgy örülnék egy ilyen kocsinak, mint te vagy. :-) ❤
Vicces volt, szórakoztató, látványos, jó zenék, izgalmas, annyit nevettem némelyik eseményen. :-)
A csajszi, Charlie nagyon szerethető volt, legalábbis én hamar megkedveltem. Nagyon laza volt, Charliet sajnáltam az apja miatt, és ahogy az anyja bánt vele, meg mindenki más, és Memot is bírtam. Jók voltak együtt, de Űrdongó sokkal jobb volt. :-)

Akció tinidrámával fűszerezve. Nem mondok vele újat szerintem, ha azt mondom, hogy sablon film, de ettől még éélvezhető volt, és tetszett is. Űrdongó aranyos, és a poénokon is jókat nevettem.
Másodjára nézve is kellően lekötött, szóval tényleg nem rossz film.

Teljesen másra számítottam, mint amit kaptam. Természetesen jó értelembe. Örültem neki, hogy kellemesen csalódtam benne, mert a Transformersből a kedvenc szereplőm nem más, mint Űrdongó. És ebben a filmben ugyanúgy szerettem. Annyira cuki és aranyos volt. *-*
Hailee Steinfield alakításán pedig meglepődtem. Megszerettem a karakterét. :)

Maga a történet, meg alapból az egész univerzum nagyon nem az én kenyerem, szóval ez az akcióba oltott tini dráma egy csillagot ér. A második csillagot a zene kapja, mert az kifejezetten tetszett. A maradék öt pedig Űrdongónak jár, aki iszonyatosan aranyos és szerethető figura volt. Az előzetese jobban megfogott, mint maga a film, de nézhető és szórakoztató volt.

Valószínűleg túl nagy elvárás volt részemről, hogy végre egy értelmes és jónak mondható Transformers adaptációt kapjunk a rengeteg Bay féle borzalom után. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Természetesen az Űrdongó így is jobb lett, mint a széria eddigi részei, de azoknál sajnos nem volt nehéz értékelhetőbbet alkotni. Lássuk azonban, hogy hol bukott el kedvenc autobotunk szóló kalandja.
Kezdjük ott, hogy az írók meg sem próbáltak valami eredeti, vagy keveset látott formulával előállni, így a sztorit egy az egyben a Szuper haver (Iron Giant) című animációsfilmhez tudnám hasonlítani, amit jól nyakon öntöttek egy feleslegesen klisés tinidrámával. Az alap szituáció ugyanaz. Az űrből lezuhanó robot – aki amnéziával küzd – egy helyi fiatalnál landol, s miközben a katonaság is nagy erőkkel keresi a tévesen ellenségnek titulált gépet, addig hőseink közt szoros barátság alakul ki. (Kicsit alternatív verzióban, de megismétli a Bay féle első TF elejét is a kocsiszerzéssel, rádiós kommunikációval, stb. Mikor egyébként a telepre került senki nem próbálta meg szétszedni, vagy nézett bele alaposabban? Már ez is elég hihetetlennek tűnik…) Az alapok mellett persze több dolog is szembetűnik, mint pl.: spoiler
A Szuper haverrel ellentétben azonban a szimpatikus kissrác ezúttal egy apját vesztett, félárva tinilány, aki a laza bemutatkozása után levágott egy olyan hisztit, hogy egy átlag szülő simán felképelte volna. 'Neki pénz kell alkatrészre, új autóra, adj, adj, adj!' Mi a…?! Ezt követően persze nagyjából fény derül arra, hogy miért is olyan fontos mindez, mégsem tudtam már elnéző lenni vele. Erre rátett egy lapáttal a mai fiatalokra is jellemző: „18 lettem, szóval ezért nekem minden jár!” felfogás, amin már az 5 percenként előtőrő „1 éve halt meg apám és nem tudok túllépni rajta!” féle sírdogálás sem segített. Amint kiadják Blu-rayen, lehet csapatni rá egy ivós játékot. Garantált detox a film végére, nem vicc! (A testvérét, amúgy miért nem viselte meg a dolog? Ennyire érzéketlen lenne?) Mondanom sem kell, hogy egy Transformers filmtől nem ezt várná az ember. Ha emberi sorsokon akarsz bőgni, akkor beülsz egy minőségi drámára, de nem az Űrdongóra. A legrosszabb az egészben, hogy egy CGI robot hitelesebben adta elő az érzelmeit, mint Hailee Steinfeld és ez mindet elárul. spoiler
Charlie karaktere mellett sajnos a többi szereplő is alapvető sablonokra épül, így mélységük és valódi értékük a történet szempontjából konkrétan: NULLA. Ott a környék lúzere, aki külsőre persze nem tűnik annyira annak, de ettől még a hősnőnkre hajt, plusz nem maradhattak el a tipikus, undok libák sem, akik ott űznek gúnyt Charlie-ból és Memo-ból, ahol csak tudnak. Emellett feltűnik még az idegengyűlölő katona, aki azonnal ellenségként kezeli az éppen csak megjelent robotot, spoiler illetve az első részekben a sokak agyára menő, idióta szülők is kapnak egy kevéske teret.
Mi hát az Űrdongó erőssége? Egyértelműen a 80-as évekből szedett zenei kínálat, (Ezt az elején mondjuk erősen sikerült túltolni, mikor egy 5 perces szegmens alatt vagy 3-szor váltottak dalt…) melynek egyértelmű fénypontja Stan Bush – 'The Touch' című száma volt, ami anno az eredeti Transformers rajfilmsorozat nagyfilmjében zendült fel. Másodsorban igazi nosztalgiaként hatott a klasszikus design, ami a kevéske harcjelenetet is sokkal átláthatóbbá tette, plusz a Cybertron-on játszódó pár percnyi CGI orgia, ami teljesen a rajzfilmeket idézte.
Összesíteném tehát röviden, minden nagyobb spoiler nélkül: Egy autobot igyekszik meggátolni egy ellenséges sms továbbítását, miközben egy földi lány lelki problémáinak terhét is a vállára veszi. Nem hangzik túl izgalmasnak, igaz? Pedig a lényegében ennyi az egész.
A szinkronnal is akadtak még gondjaim, de az már csak hab lett a tortán. Enyhe ítéletemet tehát csak annak köszönheti, hogy sikerült felülkerekednie a Bayformers-es hibákon, viszont emellett sajnos újakat is elkövetett, ezáltal pedig az év egyik nagy csalódása lett számomra.

Hát ez egy nagyon cuki robot. Egyetlen értelmes dolog a filmben.

A Transformers filmek alatt nagyon megkedveltem Űrdongó karakterét, nagyon örültem, mikor láttam, hogy saját filmet kapott.
Tetszett a történet, a karakterek is nagyon jók voltak.
Pörgött végig a cselekmény is.

Az utolsó három rész után nem vártam sok jót.
Szerencsére nem lett tragikus a végeredmény, az Űrdongó egész nézhető lett.
A cybertroni csatajelenet igazán látványos volt, ahogy a transformerek is. Végre elhagyták az Optimus-Megatron vonalat, és a két Álca is úgy viselkedett, ahogy kéne. Tetszett, hogy nem csak autóvá, hanem repülő járrművekké is át tudtak alakulni. A harcok is jók voltak, végre lehetett őket követni.
De!
Burns ügynöknek mi a fene baja volt? Ahogy Dongó lezuhant, máris elkezdtek rá lőni mindennel. Első kapcsolatfelvétel? Aztán csodálkoznak, ha a marslakók ki akarnak minket írtani.
Charlie-nál behozták ezt az utálom a családom drámát, ezzel elment vagy egy órányi játékidő. Már ott tartottam, hogy kikapcsolom. Az első 20 perc után rémesen unalmas lett. Szerencsére nem olyan életképtelen idióta, mint Sam volt. Nem értem, miért nem tudta egy felnőtt megtalálni…ja, nem. Akkor sem működött.
Űrdongót muszáj volt viccesre csinálni spoiler.
Az egész történet amúgy a Szuper havert juttatta eszembe, csak ott jobb volt a tálalás.
Nem bánom, hogy megnéztem, de a folytatásra valami nagyobbat kellene villantaniuk.

Nekem úgy,ahogy a többi Transformers film, ez is elment egynek egyszer kategóriás :) Látványra szuper,sztorira gyengébb. Széles réteget céloz ez a film, hogy a felnőttek és a kicsik is élvezhessék, ez néha nagyon szembetűnő, de túl kell lépni rajta. (célzok itt a párbeszédekre és szájbarágós stílusra,ami néha zavaró) Voltak számomra aranyos poénok,én jól szórakoztam rajta :)