Tükröm, tükröm (1996) 76

The Mirror Has Two Faces
126' · amerikai · romantikus, vígjáték 12

1 díj · 3 jelölés

Rose Morgan a Columbia Egyetem csúnyácska, ám sziporkázóan vicces, értelmes és művelt oktatója nem sok mindent remél az élettől. Megszokta, hogy ő az a lány, akire úgysem figyel fel senki a külseje miatt. Gregory Larkin a rendkívül sármos, ám időnként unalmas férfi szintén az egyetemen tanít… [tovább]

Szereposztás

Barbra StreisandRose Morgan
Jeff BridgesGregory Larkin
Lauren BacallHannah Morgan
George SegalHenry Fine
Mimi RogersClaire
Pierce BrosnanAlex
Brenda VaccaroDoris
Austin PendletonBarry
Elle MacphersonCandy
Leslie StefansonSara Myers

További szereplők

Kedvencelte 22

Várólistára tette 61


Kiemelt értékelések

Keikorca

Nem egy hagyományos romantikus vígjáték, mégis édes és igaz. Nagyon jó a történet, ahogy a racionális matematika tanár és a romantikus szerelemben hívő irodalom tanár megpróbálnak egy „normális” élettársi viszonyban élni a testi érintkezés kihagyásával.

Gabriella_Balkó 

Hát ez nagyon helyes vígjáték volt. :) Jókat lehetett rajta nevetni. :)
Remélem, majd az én csókjelenetemnél is benyom valaki egy Nessun Dorma-áriát. :D

Andaxin

Ma eljutottam Bogarttól Bacallig, kíváncsi voltam Bacall Golden Globe-díjához kapcsolt alakítására. (Bogart Oscarja is bizgerált, ezért néztem meg tegnap az Afrika Királynőjét) Érdekes, hogy az 1997-es mellékszereplők versenyében kik és milyen szerepekkel maradtak alul. Ugyanezért a szerepéért Oscarra is jelölték, de azt megkapnia már durva lett volna. Érzésem szerint a GGlobe-hoz sem volt ez elég erős. Itt Rose Morgan anyját, Hannah Morgant alakította, tőle elvárhatóan hozta is a környezetét uraló dámát, de ebben a dámaságában nem volt semmi ismeretlen nagyszerűség, csak a szokásos gesztusok és hideg mimikák.
Jeff Bridges karakterét unalmasnak egyáltalán nem találtam, de nagyon zavart a túlzásba írt cölibátusa. Előfordul bőven az életben, hogy házastársak úgy hidegülnek egymástól el, hogy sose melegedtek össze igazán, de azért valahogy összehoznak két gyereket az életben. De hogy egy hapsi így tolja el magától a – számára éppen abban a pillanatban kívánatos – nőt, ez csak regényekben és filmekben fordul elő éppen azért, hogy legyen honnan visszajönni, legyen tartalomszolgáltatás, mutassuk meg az ellentétes erők hatásait. De hát ilyen nincs is! Van olyan, hogy ilyen-olyan okokból a férfire nem hat szexuálisan egy nő. De amikor igen, akkor elkezdjen azon aggódni, hogy a tökéletes kapcsolatuk most dől DUGába, ez valami elmebeteg marhaság, amit értem, hogy némi tudománnyal meg matektanársággal próbálnak indokolni, csak hát ilyen szerintem még nem fordult elő egyben. Olyan sem, hogy ennyire kitervelten, tudatosan nincs semmi érintés a pár között. Ha van az életben ilyen, az a pasas nem ilyen vehemens, mint Gregory, hanem kihűlőfélben lévő halszemű, enervált hüllő.
Minden ilyen tüzes férfi hálás lenne azért, ha a háziasszony-kaliberű feleség elkezdene akarni kicsit csinosabb lenni, csábítani, és amikor ez megtörténik, akkor nem vedlik vissza középkori inkvizítorrá és ördögűzővé, hanem élvezi ezt a fantasztikus megújulást, és maximum afelett aggodalmaskodna, hogy ez sajnos csak most történik először és utoljára, és hogy ez csak álom. (Illetve: az életben a háziasszony-kaliber mellett azért van igény, csak máshonnan beszerezve a NŐre is.) Ilyen nincs, hogy se fő-, se mellékszerepben nem kell szexszolgáltató, és még csak nem is papról van szó.
Streisand 54 évesen istennő, még mindig csúcsformában volt, nem csak nőiségében, de karakterében is (azt hiszem, elfogult vagyok vele szemben). Saját magát rendezte, ezért Larkin karakterének túltolásáért is ő a felelős, de ezzel együtt Jeff Bridges mindent megtett a szexmentes, félőrült matematikaprofesszor megformálásáért, ami legalább alakításnak nevezhető, még ha nem is jelölték semmire.
Érzések egész tárházát kiváltja a nézőből a film, ezért ajánlom olyannak, akinek gondja van az érzésekkel (pl. mert nem jönnek), vagy párkapcsolat eleji teszt-mozinak is kiváló, mint pl. amikor az Égető bizonyítékban Linda elvitte az aktuális pasiját randimozira és kíváncsian leste a pasi reakcióit :D
Ha nem is mozizás közben, de utána el lehet beszélgetni a filmről, mert bár felszínes hollywoodi filmecske akar lenni, komoly emberi kapcsolatok bújnak meg a háttérben, ami jó alap a beszélgetésre: anya-lánya, testvérkapcsolat, humorérzék, szenvedély(ek) megléte (hiánya? szüksége? ki mit érez) párkapcsolattal próbálkozások, félelmek benne/vagy éppen a hiányától, együtt alvás/különalvás. Jut eszembe: ez is tök fura, hogy házasságkötés és összeköltözés után külön ágyon aludtak, de egy szobában. Nem hiszem, hogy ezek a középkorú karakterek ne tudtak volna megfizetni egy kétszobás lakást, főleg ha komoly szempont az elkülönülés. Ez is inkább geg volt, amibe rögtön beleütközött a néző szeme, illetve két jó kis jelenet lett az ötletből.
Mindent összevetve Streisand művésznő alkotott egy könnyeden romantikus tartalmat, csak hát benne a szereplők önmagukhoz képest nem hitelesek, nem így működnének a valóságban – de rendezői szemszögből persze össze lehet gyúrni egy estére, és el lehet szórakozni rajta, lehet drukkolni olyasmiért, ami úgyis sikerülni fog, ha közben felvesszük az elgurult popcorn szemet.


Népszerű idézetek

jancsibohi 

– Ha nem viselkedsz normálisan, a születési bizonyítványod küldöm szét karácsonyra!
– Vétek volt téged beszédre bátorítani.

jancsibohi 

Gregory: Szerinted indítsak egy viccel?
Henry [nevet]: Komolyan kérded? Szerintem ne, nincs elég idő.
Gregory: Mire?
Henry: Hogy kifejlessz magadban némi humorérzéket.

Keikorca

– Te ugye nem sminkeled magad?
– Nem, mármint az is én lennék, csak színesben.

Sunshine 

Rose: Ez nem randevú, csak egy asztalnál eszünk.

Keikorca

– Teljesen paff vagyok… Én elvettem egy nőt, aki egy bizonyos módon nézett ki.

Sunshine 

Rose: Miért nincs a pasikhoz használati utasítás?


Hasonló filmek címkék alapján