Titusz (1999) 73% 32★

Anthony Hopkins teljesen totálisan őrült figura, de iszonyúan jól áll neki. Lehet, hogy nagyon furcsa a film maga, de a mondanivaló, az emberi gyűlölet, a bosszú és a vérengzés túltesz talán a Trónok harcán is…Jót röhögtem azon is, hogy Jonathan Rhys Meyers feszülős bőrnadrágban ugrabugrál, mint valami díszb*zi.

Hát, ööö…huh.

Alapból nem igazán kedvelem a modern színdarab átiratokat, de ez egész hangulatos volt.
Néhol kicsit hosszúnak éreztem, és a modernizáció is sok volt. Akadt pár wtf?! pillanata.
A színészek egész jók voltak, a ripacskodás valahogy jól állt nekik, de Tamora fiait nagyon eltúlzottaknak éreztem.

Nem volt rossz, de nem hiszem, hogy bármikor újranézném.

Ó, anyám, édes anyám…
Tudjátok, én szerettem azt gondolni, nekem már semmi sem elég durva, mindent láttam…
Nos, most Shakespeare, avagy Julie Taymor bebizonyította, hogy k@rva nagyot tévedtem!

Azt mondják róla, hogy ez Shakespeare legvéresebb drámája. Nos, e film ismeretében és mert olvastam magát a drámát is, bizton kijelenthetem, hogy valóban az. Aki gyenge idegzetű, annak nem ajánlom, de tényleg… sok benne a vér és a végtagok, meg az erőszak. Ennek ellenére zseniális alkotás, remek színészekkel és fantasztikus zenével. Máig sem felejtem a bevezető képsorokat. Érdekessége még, hogy bár a római korban játszódik, mégis tele van 20. századot idéző jelképekkel.

Őrületes, brutális és van annyira stílusosan modern, hogy bárki érdeklődését bevonzza Shakespeare-re. Ezek után már talán csak a sci-fi adaptáció van hátra a műveiből.

Jelezném, hogy az első 10 percben majdnem kinyomtuk, amikor egy kisfiú mészárlást rendezett az ebédlőasztalon, egy motoros sapkás tag kivitte éjjel a Colosseumba és megjelent Anthony Hopkins ezredmagával egy ütemre menetelve. Utána egy Marylin Manson hasonmás ratyi a motoros bandájával ordítozott mint valami elnökválasztáson.
De utána…egy nagyon érdekes film kerekedett belőle. Végig a sekszpíri nyelvet használva, némileg sci-fis, néhol a Ben Hur film világát eszembe juttató, majd igazán szürreális világot tárt elénk a rendező. Esernyős feka száll be egy jobbkormányos sportautóba, második világháborús náci bőrkabátokat viselő gótok gépfegyverrel szaladgálnak Róma falai előtt. Sajátságos.
És mind közül nem mehetünk el szó nélkül Anthony Hopkins hihetetlen alakítása mellett, mert ebben a filmben minden érzést hitelesen bemutatott, ahogy szerintem erre tényleg senki más nem képes.

Kétélű bosszúdráma: ennek megfelelően kétszer olyan véres és brutális is. Bár alapvetően a gótokat állítja be Shakespeare (így a film is) „gonosznak”, Titus sem különbözik sokban tőlük – könyörtelenségben semmiképp sem. Elképesztően jó feldolgozás!