The Cloverfield Paradox (Cloverfield 3.) (2018) 59% 76★

Kissé B-kategóriásra sikeredett az első két Cloverfield-filmhez képest, de ahogyan kicsit kibogozták, mi is történt azoknak a hátterében, nekem tetszett. Az a hat csillag mindenesetre erősen jelzi, hogy lehetett volna sokkal ütősebb is.

Az első filmet utáltam – elmondhatatlanul, pedig minden benne volt, ami egy jó alapot adhatott volna neki, de nem így történt. A másodikkal már nem voltak olyan nagy problémáim, hacsak nem az emberi tehetetlen ostobaságot tekintve, de azt emlékeim szerint még úgy ahogy benyeltem.
Na, most ez.
Ez.
Érződik rajta J. J Abrams keze nyoma, a párhuzamos dimenziók gondolatánál nagyon (itt mondjuk ajánlanám is A rejtély című sorozatot, ami teljes egészében erre épül, sokkal jobban kibontva és kidolgozva az itt csak felületesen érintett duplikált világot).

Összességében nem volt rossz, de szörnyen összecsapott volt. Értettem az alapkonfliktust (hónapok óta a fentebb említett sorozaton lógok), szóval nem volt nehéz összetenni a képet, de ez egy átlagnézőnek, aki egy jó filmélményt vár, amikor leül a fotelbe, nos… édes kevés. Nem szeretem, amikor azért húznak le egy filmet, mert „érthetetlen”, de ez most az összecsapottságával kissé tényleg az – mondom ezt úgy, hogy nekem világos volt a legutolsó kis impulzus is, ami felpattant a legénység lelkében.

De amúgy minden konfliktus A rejtélyből árad: spoiler
Nem tudom hova tenni ezt a filmet. Bár… összességben az egész Cloverfield-et sem. Viszont befejezem, mert a végén még úgy tűnik, mintha védeném a filmet, pedig nem. Továbbra is celluloid pazarlásnak tartom ezt az egész Cloverfield hype-ot.

Reméltem, hogy egy tűrhető előzményt kapunk, de inkább hagyták volna érintetlenül a dolgot. Nagy kedvencem az első rész, azonban itt az utolsó 1-2 percen kívül nem sok jót találtam. A pontokat az effektek, a zene, Daniel Brühl és Elizabeth Debicki kapja, meg persze a lezárás, de ekkora katyvaszt… spoiler

Ezt azért nem kellett volna. Az eddig némiképp rejtélyes kérdést, hogy honnan származik az a valami, sikerült úgy megválaszolni, hogy nem is sikerült és azt is bénán. Egyértelműen névhajhász produkció. Hihetetlen mennyire felelőtlenül bánik pl. David Oyelowoval, akinek mintha utasításba adták volna, hogy nézzen mindig csúnyán, gondterhelten és még véletlenül se kedveltesse meg magát. Mert neki ez a karaktere. Chris O'Dowdot legalább nem köntörfalazták: ő volt a vicces fiú; csak épp tónuson kívüli hülye vicceket lőtt. A sztori egy pillanatra nagyon elkapott, amikor spoiler Ott arra gondoltam, hogy megnéznék egy filmet, ami csak arról szól… persze, aminek nem tudjuk előre a végét.

Ami tetszett benne az pl. spoiler Színészek terén Brühl még képben volt, de karakter, ill. egyaránt alakítás terén szerintem Tam (mármint Ziyi Zhang) volt a legerősebb… ki tudja, lehet mert nem volt túl sok szerepe, de ami volt azt korrekt módon pörgette.
Néhány effekt, mint pl. a hajóragasztó is jól nézett ki, viszont ehhez képest a film legelején, a kocsisor borzasztóan béna, videójáték szerű. Úgy sejtem pótforgatták… a film elejét:)

Unalmas és felejtős flikk, ami címe miatt sajnos az egyébként jól sikerült Cloverfield és a majdnem-végig-egész-jól-sikerült 10 Cloverfield Lanehez fog ragadni… basszus, simán lehet, hogy valami teljesen más, standalone filmnek készült, csak valaki meglátta benne „a lehetőséget” és összekötötte a Cloverfieldel, amit -ezek alapján úgy tűnik- továbbra is keményen stricheltetnek.

Nagyon kíváncsi voltam már a filmre, főleg hogy ennyire le lett húzva kb minden fórumon. És nem igazán értem miért. Oké, nem egy 2001 Űrodüsszeia, oké, nem egy Alien 1. De hogy annyira rossz lenne? Nem. Szerintem ez egy tisztességes sci-fi. Igaz, nincs az embernek hálivúdi szuperprodukció érzete, de ez engem egyáltalán nem zavar. Persze vannak benne dolgok, amibe bele lehetne kötni vagy kifogásolni. Én úgy érzem egyre inkább divat „szakértőnek” lenni és mindent lefikázni, mindenben csak a hibát keresni. Ez egy jó film volt, és nagyon is örülnék ha mondjuk havonta egy ilyen sci-fi kijönne. Sci-fi fanoknak én ajánlanám megtekintésre.

Nos… ez az a film, ami a scifi-thrillerek, illetve a paradoxonok szerelmeseinek igazi csemege (lehet). Arról írni, hogy ez a „rész” mennyire kapcsolódik a „Colverfiled-szériához”, spoiler lenne, de tekintsünk el a magyarázatoktól (mert igen, ad választ a miértekre), és nézzük önálló sztoriként! Így is megállja a helyét; rendkívül érdekes abból a szempontból, hogyan lehetne kezelni egy energiaválságot a Földön, illetve tök jó képet ad egy űrállomás életéről stresszhelyzetben.
Az a jó ebben a franchise-ban, hogy bármelyik filmmel kezdi az ember, nem marad le semmiről, bár nem biztos, hogy mindegyik ugyanolyan formában nyeri el a tetszését (vagy nemtetszését). :)

Néha elgondolkodtam, azon hogy ez mekkora hülyeség, aztán hirtelen azt gondoltam, hogy ez egész érdekes. Hozzátenném, hogy az első rész (Cloverfield) nekem kifejezetten kedvencem, és elgondolkodtam azon, hogy ez az energiaválságos izé nem is volt annak idején téma a filmben, sőt. Mindenki happy volt, élték a saját, gondtalan életüket erre behozták ezt a kutyafüle sztorit, ami mintha csak az utolsó percekben kapcsolódna a szörnyes sztorihoz, mert gyakorlatilag írhattak volna az űrállomáshoz is egy saját sztorit. Habár úgy tűnik, hogy Cloverfielddel mindent el lehet adni. Szóval jó is, meg rossz is, mert a fősodorhoz talán az utolsó három percben kapcsolódik, de a maradék időben meg valami rejtélyes dolgot akar jobb-rosszabb történettel elmesélni. Nem tudom, hogy drága J. J. Abrams mennyit kontárkodott bele, hogy a Rejtély c. sorozat világát illessze bele az űrből jött szörny világába, de egy ilyen furcsa film sikeredett belőle.

Alapvetően szerintem tök király ötlet (bár valószínűleg a legutolsó pillanatban jutott a készítők eszébe), hogy a Cloverfield-sorozat ugyanazt az eseményt eltérő nézőpontokból, eltérő műfajú filmeken keresztül mutatja be. Az első rész egy kézikamerás sci-fi volt, a második egy klausztrofób kamaradráma, a harmadik meg egy űrben játszódó sci-fi. Az előző kettővel nem volt sok bajom, de ez a mostani sajna nagyon gyengére sikerült, nem nagyon tudok egyetlen olyan elemet sem felidézni, ami miatt tényleg érdemes volt elkészíteni/megnézni. Sőt, ahogy halad előre, úgy hullik darabjaira – még annyira se képes összeszedett lenni a történet szintjén, mint az elődei (pedig nincs túl magasan a léc). Ennél azért a Life is jobban lázba hozott.

A közepén majdnem paródiába fulladt a dolog, és Chris O'Dowdból, úgy látszott, menten kirobban a röhögés, nem tudom, azt a jelenetet hányszor kellett fölvenni. Egyébként nem volt rossz, az egész „trilógia”, ha lehet a három filmet annak nevezni, együtt kimondottan érdekes.

Nagyon vártam, nagyon szeretni akartam…tisztességgel végigszenvedtem.
Ez egy borzalmas, ZS kategóriás, trash lett.
Több szót nem érdemel.