Teremtőm (2020) 69% 36★

Zzz… Zzz…

Unalmas, Tesco gazdaságos sci-fi.
Sótlan történet, sótlan színészek. Iszonyúan bénák a robotok… Láthatóan emberek vannak beöltöztetve, így hiteltelen az egész.. Ennél még egy, a Hold és a Wall-E kötöttpályás robotjaihoz hasonló valami is jobb lett volna… (A Wall-E-ban a pilóta robotra gondolok.)

A nagy csavar is sejthető. Bevallom, többször bele kellett tekernem, mert már nem bírtam cérnával…

Helyenként ugyan döcög a film ritmusa, de ezt ellensúlyozzák a néhol nagyon erős jelenetek.
A előttünk álló század nagy kérdéseiről szól a film. Egy napilapban kérdeztek nemrég tudósokat mindenféle tudományterületről, hogy szerintük mik lesznek a tudomány nagy felfedezései ebben a században. Sokféle választ adtak, de egyvalami mindegyiküknél szerepelt: a tudat kutatásával kapcsolatos felfedezések. Többük szerint hasonló paradigmaváltás vár ránk a tudat kérdésével kapcsolatban, mint ami a Föld világegyetemben elfoglalt helyével kapcsolatban történt az ezt megelőző századokban.

Analóg-álom a digitális pixelkockákon – ez a gondolat jutott eszembe, amikor vége lett.

Az eleje nekem elég döcögősen indult, de a steril atmoszféra, amibe színt vitt az emberi teremtőerő, egyből beszívott és nem eresztett. A képek, amivel dolgozott és a zene erre mind-mind rásegített. Kényelmetlen, kihűlt jövőképet vázolt, de egyre inkább a szívemhez nőttek a benne szereplők: J1 és J2 abszolút kedvenceim, én robotokért még nem éreztem ennyire őszinte, tiszta empátiát. Zavarba ejtően igaziak voltak, éltek a vasburokban, érzelmeik voltak, nemcsak egy programozott személyiségük. J2-t nagyon sajnáltam, hogy az elsorvadt szeretet és figyelemhiány ráhajtotta az spoiler, de itt olyan fájdalmasan szép, és megértő szomorúsággal lett felvázolva, hogy a szívem szakadt meg. Ellenben J3 nem volt szimpatikus, pedig ő volt az, aki leginkább hasonlított egy emberre (kívül és belül egyaránt); talán pont ezért.

A csavarra a végén nem számítottam, kicsit még gondolkoznom kell rajta, mert szerintem nagyon oda akartak csapni, de hagytak benne logikai buktatókat – vagy, ha nem, akkor ez egy zseniális film a tudatalatti mélyfilozófiáról és az emberi lélek érzelmi-morális útvesztőiről.
Összességében én ehhez nagyon kevésnek érzem most a szavakat, bár annyira azért nem volt kiemelkedő, mégis volt benne valami, ami a műfajában egyedivé és emlékezetessé tette. Erősen rétegfilm.

Jah, igen, és említették benne a Black Mesa-t, ami a Half-Life játékokból lehet ismerős :O Ott egy kicsit megszaladt az állam, és eszembe jutott ennek egy kiegészítője, a Portal, abból is a mesterséges intelligencia, ami a komplexumot működtette. Érdemes ezen is elgondolkozni, mert ez bizony nem véletlen, de nem is buta koppintás.

Ez sajnos egy nem tul jol sikerult 'okos sci-fi' lett. Nem tudott beallni a Her, Zoe, Ex-Machina sorba. Vizualisan nagyon szep lett, mondhatni kifogastalan. A tartalom is jo lett volna, am a kivitelezesnel elfogyott a tudomany.
A tortenetvezetes sokszor megbicsaklik, nincs egy iv, ami szepen vegig vinne a filmet. Sokszor unalmas, zokkenokkel teli. Sok ido eltelik, mire sikerul valamit felepiteni, valamit megtudni a filmrol, mi miert tortenik. A dialogusok kidolgozatlanok, az egesz filmbol sokszor hianyzik a kohezio, szeteso az egesz.
Kar erte, mert amugy tenyleg vizualisan nagyon odatettek magukat a keszitok.
Nem tudtam szeretni a filmet, egyre inkabb zavart, feszelyezett. Igy a Half-Life kultikus jatekra valo kikacsintas is szamomra forditva sult el.

A nagy fordulat a vegen pedig mar sejtheto volt ugy a film feletol kb.

J1-et es J2-ot imadtam. Ami utobbival tortent az erintett meg egyedul az egeszbol….

Eléggé vontatott film. Végig vártam, hogy történjen valami, vagy legyen bármi, amit értékelni tudnék, de nem. A legvégén kaptunk valamit, de így meg az egész filmről fogalmam nincs, mit gondoljak. Volt némi koncepció szaga, de a vége áthúzta ezt a minimálist is. Tehát van a szegény, szegény tudós dude, aki egyszerűen nem képes elengedni a meghalt feleségét. Oké, nem tudom, miért kéne ettől elájuljak, vagy akár drukkolnom neki, de mindegy. Itt a film le kellett volna nyomjon a torkunkon egy agyon lerágott sztereotíp „ejnye, de pórul jársz, ha nem engeded el a halottaidat, de aztán majd úgyis megtanulod, hogy ez nem így működik, mert insert random szenvedés blabla plusz a robotok ellenünk fordulnak” cucc, de nem. Még ennyi sem lett. Végig megy a feszült zene, a kamerákon keresztül látott események. Az ember lánya azt hinné, hogy majd halál lesz meg siralom, de akkor így mi végre? Nem tudom ezt az egészet hova tenni. 1.25x-ös sebességgel néztem a második felét, hogy legyen már vége.

Csak 70%-on áll?? (Én húztam fel 68-ról)
Ez egy méltatlanul alulértékelt, alulfinanszírozott film, de a Netflixen jelenleg nagyon jól áll százalékban szerencsére.
Imádtam, nagyon jó ötlet, jó szereplők, és a vége, hatalmas film!! Leültetett, pedig mostanában a dokumentumfilmeken kívül semmi film nem tudja ezt produkálni nálam :) 10/10

Fura vége lett, bár félig-meddig számítottam a csavarra. Kicsit kár, mert spoiler

Imádom.

Kicsit nehezen indul az eleje. Nálam az Ex Machina c. filmre hajaz sokszor. A szereplők kihozták, amit az adott szerepből ki lehetett. J1 és J2 robotok nagyon bájosak és szerethetőek voltak. :) Nálam sokszor a Detroit c. videójáték is „előjött”.
A végén a csavar igazán jól sikerült. A film után még agyaltam rajta. Szerintem a film tipikus példája, hogy az operatőri munkával és a történettel is lehet jó filmeket csinálni.