Nincs baj, Drágám (2022) 69% 273★

Nem volt rossz film, de láttam már hasonlóakat és jobbakat is ebben a témában. Harry szép hozzávalója volt a filmnek, de ezt a sztorit messze Florence Pugh vitte a hátán.

I Worry Darling.

Viccen kívül.. Inkább nézzétek meg a A stepfordi feleségek című filmet, konkrétan ugyanaz a koncepció.
Florence a hátán vitte az egész filmet, slay.

Az alapkoncepciót láttuk már több filmben, de pl volt ilyen a Black mirrorban is, vagyis valami hasonló (úgy emlékszem).
Viszont a megvalósítás, a hangulat, a dizájn, a színészek, a zenéék (úristen de jók!), nagyon kreatívak. Összességében tetszett a film, de egyszer nézős marad számomra.

Valahol izgalmasnak találtam, hogy az előzeteseiből nem lehetett tudni mégis mi fog kisülni ebből a produkcióból, de aztán ahogy jöttek a kezdeti vélemények és a film körüli botránysorozat a lelkesedésem is redukálódott. Most látván a kész művet ez bizony jó nagy füst kíséretében sült be. Pofátlanul akarja magát a spanyol viasz feltalálójaként kezelni, annyira bénán, elvágva bontja ki, majd amatőr módon magyarázza a háttértitkait, olyan súlytalanul mutogatja a fordulatait, miközben ingerszegény víziókat ide-oda puffogtat, hogy rémunalmas és egyben kínos erőlködéssé válik az egésze. Florence Pugh-nak megadom, hogy kihozta magából, amit csak tudott és Chris Pine a szokatlanul ripacs stílusában valamennyire szórakoztatott. Csak is miattuk jár nálam a plusz pont.

Igazából én nem terveztem megnézni ezt a filmet, aztán megjelenés után Tiktokon feldobott pár videót, amik miatt elkezdett érdekelni. Valamint korábban az 50-es évek tematika miatt gondolkodtam rajta, de elvetettem. Most, két hónappal a megjelenés után megnéztem.
Azt kell mondanom, hogy nagyon-nagyon tetszett a csattanóig. Annál a pontnál felnyögtem, valami jobb csavarra számítottam. De vissza a jó dolgokhoz elevezve a csavartól és Harry Stylestól, aki a szememben még mindig nem tud színészkedni és hagynia kéne ezt az egészet (Dunkirk után mondtam, hogy köszönöm nekem elég volt – mondjuk ott a karakter is közre játszott, úgy mint itt).
Na szóval, ami nagyon tetszett benne és említettem korábban is, azaz 50-es évek tematika. Nagyon tetszett maga a helyszín, a ruhák, a hajak, a zenék. Nagyon magába szippantott! Valamint maga a történet is nagyon tetszett. Akinek a fejéből ez kipottyant csókoltatom a kezét. Florence Pugh még mindig csodálatos, Családi bunyó óta imádom, hozza a kötelezőt és tökéletes, mint mindig.
Nagyon sok megválaszolatlan kérdés a film megnézése után, amit már előttem már felvetettek páran. Valamint megannyi hibája a filmnek ebből fakadóan is.
Most próbáljam elképzelni a legjobb végkifejletet még így is, hogy alig tudunk mindent? Az is lehet, hogy spoiler, valamint az is, hogy spoiler :,) Ezek után én már nem tudok elképzelni semmi jót :D

Egy kicsit szkeptikusan álltam a filmhez, de igazából szerintem az alapkoncepció nagyon jó volt. Habár már a negyvenedik percben be is indult az alapkonfliktus azért mégis úgy érzem, hogy sok volt a majdnem két óra játékidő. Arra is hamar rá lehet szerintem jönni, hogy azért több van itt az események mögött – viszont a megvalósítás, a hangulat, a zenék, a díszletek és a kosztümök nagyon kreatívak. Florence Pugh tetszett itt is, habár Chris Pine miatt volt várólistás nekem a film, de az ő szerepe habár nagyon fontos volt azért eléggé nyulfarknyi is.

Egyáltalán nem volt rossz film, de azért megvoltak a maga…glitch-ei.
Az erőssége abszolút a hangulata, a ruhákkal és a zenékkel, az egész atmoszférával. Ez a 60-as évek amerikai kertvárosi plastic-fantastic esztétika egyszerre kellemes és nyugtalanító, már az első fél órában megjelennek azok az apróságok, amikból hamar rájöhetünk, hogy egyáltalán nem olyan tökéletes minden, mint amilyennek látszik.
A másik pozitívum természetesen a színészi játék…és természetesen Florence Pugh-é. Meg kell jegyeznem, hogy Harry (akiért én leplezetlenül odavagyok, de attól még nem vagyok annyira elfogult azért! :c) abszolút nem játszik rosszul, színész szemmel sem. De tisztességesen játszani egy dolog és egy másik dolog ezt Florence Pugh mellett tenni, aki tudjuk, hogy mindenben elképesztő, amiben szerepel. Nagy bátorságra vall összerakni őket, és mellette Harry játékának ragyogása azért nem vakítja el a szemünket… Ami, mint mondtam, Florence mellett várható volt.
Összességében nem rossz film, nagyon hangulatos, de a témájában vannak jobbak.

Hát ezzel tényleg nem volt baj! A sok kritika után nem erre számítottam, kellemes meglepetés a film!!

A hírverés miatt jöttem ide (vajon köpött-e vagy sem Harry Styles), és szó se róla, rosszabbat vártam. Lekötött, a hangulat valóban nagyon „ ’50-es évek”, a dalválasztások telitalálat volt, a ruhák szintúgy és a tipikus dolgozó férj és otthon sürgölődő tip-top kis feleségek is hozták ezt a hangulatot. Viszont a színészek és színésznők néha nagyon „sterilek” voltak, minden tökéletes volt, pont amilyen a világuk, de nem tudom, hogy rendzői utasítás volt, hogy mindegyikük ennyire mesterkélt legyen-e vagy sem, de néhol nagyon erőltetettek voltak a mondatok, gesztusok. spoiler Filmélménynek egész jó volt, de különösebben nem lesz maradandó élmény.

Tulajdonképpen ezt egy kiemelkedőbb filmnek is meg lehetett volna csinálni. De nem csinálták. Úgy hagyták. Félig készen. A kivitelezés zseniális. A szereplőgárda hollywood krémje. De hogy ennek az egésznek mi értelme volt azt nem tudjuk meg. Rengeteg hasonló film keszült már ugyan ebben a témában, és nem értem, hogy kivitelezhették úgy, hogy kb nem mutatnak fel semmi újat. Nem értettem semmit a vegén. Hogy ezt az egészet Frank miért csinálta. spoiler
Dolgozhattak volna még ezen.