Transzcendens (2014) 63% 321★

Nekem tetszett. Láttam már ebben a témában pár alkotást, de ez nagyon szépen körüljárta a lehetőségeket, kilépett az eddig tapasztalt „az internet a végső terjeszkedés helye” korlátjából is, sokkal tovább ment, beépült az ökoszisztémába. Ráadásul amit külön díjjaztam, hogy végre nem a tudomány állt a középpontban, hanem az emberi tényező, az érzelmek, a személyiség. Nem a helyes és a helytelen eszmék ütköztetésére fókuszáltak elsősorban, hanem arra, hogy meddig ember egy ember, vajon a lélek és az elme hogyan kapcsolódik.
Nagyon is elfér a sci-fi palettán, sajnálom hogy sokaknak nem jött át a mondanivalója.
Pedig rém egyszerű. A technikai fejlettség önmagában semmit nem ér.
A látványvilág is pont elég volt nekem. Még A tüskére hajazó nanobotok is bejöttek. Pedig azt a filmet nagyon utáltam…

Megnéztem másodszor is, hogy hátha csak lemaradtam valami fontosról első alkalommal. De nem. És még baromi hangos is.

Emlékszem, hogy mindannyiszor, amikor láttam ezt a filmet, mindig nagyot csalódtam. Most azzal a szándékkal ültem le, hogy felidézzem, kiderítsem, mi okozhatta ezt. Meg egyáltalán, kíváncsi voltam arra is, jön-e a csalódás.
Nagyon ígéretes scifinek indult. Az MI manapság már elég trendi, de tíz éve ez egyáltalán nem volt így. Vicces volt Elon Muskot is látni egy pillanatra. Aztán egy óra után egyszercsak kiírták: két évvel később. És ez egy töréspont volt. Mert innentől nem törődtek a scifi-nézőkkel, illetve áttételesen a film első részével sem. Egyszerűen az addig jellemző szép, realisztikus építkezés megszakadt. Két év? spoiler Sajnos úgy néz ki, hogy csak a főszereplők életében történtek események ez alatt a két év alatt. A világ csöndben elvolt. Lefeküdt két évvel ezelőtt, és hirtelen felébredt. Ezt is el lehetne fogadni, ha a filmkészítők reflektálnának erre. Vagy persze van vagy két mondata Maxnek, hogy majd mikor lesz esélye az ellenállóknak, de ez elég sejtelmes, és vékony.
Tehát egy új film kezdődik ezen a ponton – a szerelem erejéről. És minden tiszteletem @Gothic-nak (https://snitt.hu/ertekelesek/739152), amiért nagyon pontosan kifejti ennek a szerelmi történetnek majd minden mozzanatát. Az említett törésen túlmenően az én problémám az, hogy ez a dráma nem igazán megközelíthető. Bár teljesen igaza van Gothicnak, hogy azok a mondatok elhangzanak, azok a jelenetek lejátszódnak, a végkifejlet sem írja át visszamenőlegesen a történteket. Nem szeretném én, hogy szájbarágós legyen ez a film, csak éppen nem tartom elég erősnek a leadott jelzéseket. Pedig nagyon-nagyon jó ellenpontja lehetett volna ez a történet a hagyományosabb és gonoszabb jövőképeknek. Simán lehetett volna katartikus a végkifejlet…
Van bennem tehát csodálat, de a csalódás erősebb.
A zárás meg aztán már tényleg nem scifi. Itt a mindent felejtő posztcovidban még röhejesebbnek tűnik, hogy az emberiség, legyen bármekkora galiba is, csak úgy maga mögött hagyja a netet…

Ezt a filmet senkinek nem ajánlom. Kusza, unalmas, pedig annyira vártam anno. Most újra néztem, hátha felfedezek benne valamit, amit értékelni lehet, de sajnos nem így történt.

Én úgy ültem le elé, ahogy azt tanácsolták. Hogy nem egy „okos” film. Tényleg nem volt az, igazán le se kötött. Sajnáltam, mert egy darabig még jónak tűnt. És nagyon eltökélt voltam, hogy nem ülök fel a vonatra az ócsárlók mellé, akik annak idején is elriasztottak a megnézésétől. Hát… Nem utáltam. :D Láttam azért már ennél rosszabbat is. De sajnos untam. :(

Nekem kedvencek közé került. Nem egyszerű film, ha valaki nem figyel végig, kuszának tűnik, ha nincs hozzá hangulata, akkor is, de ha nem színtiszta szórakozást keres, akkor élvezni fogja. Rengeteg kérdést vet fel, és méltatlanul sokan húzzák le. A film végéig nem tudtam eldönteni, melyik oldalt értem meg jobban, de végül azt hiszem Will javára adtam volna le a voksomat… túl nagy volt a hatalma, ez igaz, és volt, hogy hibázott, de összességében nem tett rosszat, és nagyon sok helyes lépését az emberek azért ítélték el, mert féltek tőle. Nehéz alaphelyzet, szép és szomorú kapcsolatok nagyon erős érzelmi világúvá is tették a filmet, nekem az egyik kedvencem az MI témában.

Ez valami gyalázat volt. Végig reménykedtem benne, hogy lesz értelme, de nem volt. Csalódtam, Johnny.

Hanyagoljuk – kategória.

Az eleje még jó volt, de a közepétől már nagyon untam.

Ez a film látványban, témában, hangulatában tökéletes – csak iszonyúan kár érte, hogy nem voltak merészek az alkotók, és hülyének nézték a befogadókat, mert ennyire durván mindent az ember szájába rágni… kár. Nagy kár. Ez történik akkor, ha csuklóból ostobának ítélik a nézőt, vagy szimplán csak szélesebb népréteg számára akarják eladhatóvá tenni. Mind a két fennálló esetben nagy kár.
Nyugodtan lehetett volna szövevényesebb, tudományosabb, kevesebb szájbarágással; az Ex machina és a Csillagok között esetében például működött, hogy rákényszerítették a nézőt a gondolkodásra.