Szexterápia (2014) 77% 70★

Már a plakáttal megvettek, minden benne van, mégis egyszerű, ez kell nekem. A film apró történetei közül többnél is a szemöldököm emelgettem, volt amit nem is akartam elhinni, és egy ponton biztos voltam benne, hogy ezek mind hülyék. Azért mikor a sex offender bácsi körbemegy, ott dől el végleg, hogy ezt a filmet nem lehet komolyan venni. Egy hullámvasút volt, aminek fájóan őszinte pillanatait (Phil vallomása a spoiler) nagyon jó érzékkel követték szórakoztatóak (a jeltolmácsos rész mindent vitt). Örülök, hogy ennek a hullámvasútnak a legjobb pillanatában szálltunk ki.

Nézzétek! Tényleg érdemes!
És aztán mindenki mondja meg melyik volt az a pont, ahol sírva röhögött!

A maga kategóriájában zseniális. Nem tudom létezik-e olyan, mint ausztrál fekete humor, de ha igen, akkor ecce homo! Fricska, irónia, szarkazmus viccbe bugyolálva. Párkapcsolati torztükör, amolyan intimkörkép, ami egyáltalán nem veszi magát komolyan. Az utolsó páros a jeltolmácsolással meg egyenesen tele szájjal röhögős.:D … Jah, és a zenék is nagyon adják…

Szkeccsfilm sémát használva egy személlyel köti össze a történeteteket a film. Maguk a történetek viccesek, néhol abszurdak, de nagyon emberiek. A bizonytalanságot táplálja a mindenhová bekopogtató új szomszéd, aki az utolsó történetben viszi el a filmet a feszültség tetőfokára. Itt pedig egy meglepő zárást kapunk. Nekem tetszett.

Hát végig visitottuk a barátnőmmel! :)) vasárnap délutáni filmnek tökéletes volt!
Nem is tudom melyik páros a kedvencem…de a jeltolmacs fergeteges volt!:)újra kell nézzem !

Nem igazán tudtam mire számítsak, bár a trailer alapján inkább viccesnek tűnt. És tényleg. A kedvencem, nyilván mint mindenkinek a jeltolmácsos rész volt. Ami külön tetszett, hogy azért nem alpári humorral találkoztunk – többnyire – és bizony maradt utána gondolkoznivaló is jócskám. Külön piros pontot adok annak, ahogy szépen összetalálkoznak a szereplők, az ilyeneket külön szeretem, ahogy a szálak szépen összeérnek.

Nem számítottam rá, hogy ilyen kis vicces filmet kapok. :-D Annyira murisak ezek a rejtett vágyak, amik mindenkiben benne vannak valahol, csak talán éppen sosem törnek a felszínre. Itt viszont láthattunk aztán mindenkinek a kis sunyi fantáziáját. Jópofa volt, néha kissé beteg, de vicces. :-)

Láttam már korábban, sok évvel ezelőtt ezt a filmet, csupa jó emlék maradt bennem, de magára a sztorit csak töredékesen tudtam visszaidézni. Érdekes, hogy néhány jelenet megmaradt, csak nem tudtam, hogy innen. Én és a szuper memóriám :D
A Szexterápia egy ausztrál (nem teljesen) szkeccsfilm. De igazából azt, hogy ausztrál, talán csak onnan lehet leszűrni, hogy nincs telepakolva agyonhasznált színészekkel és jobbkormányos az autó, maga az ország nem sok szerepet játszik a filmben. Rövid történeteket látunk öt (igazából négy plusz egy) pár életéből, akiket az köt össze, hogy mind valamilyen furcsa helyzetbe kerülnek, ami a szexszel kapcsolatos (illetve vannak köztük ismerősök és megjelenhetnek valamilyen módon egymás jelenetében mintegy háttérelem, interakció nélkül). Legtöbbjüknél ez az átlagtól eltérő szexuális érdeklődés és a „dilemma” az, hogy ezt a párkapcsolaton belül hogyan éljék meg. Természetesen a kardinális kérdések és különbségek arról szólnak, hogy megosszák-e ezt a másikkal, és ha nem, akkor hogyan élhetnek ennek ellenére kielégítő szexuális életet.
A film nem veszi túl komolyan magát, és nem akarja megoldani a szereplői problémáját. Elsősorban a szórakoztatás a célja, bár kapunk mellé őszinte megnyilvánulásokat, amik összeszorítják az ember szívét, vagy azt mormolja filmnézés közben, hogy „mondd már el”.
A „plusz egy” pár pedig, akiket azért számoltam külön, mert ők nem élnek egymással párkapcsolatban, egy első „találkozásnak” leszünk szemtanúi, nos ők szerintem a film abszolút sztárjai. Náluk számomra a vonzalom és szex kérdésköre volt hangsúlyos – a szex vonzalom nélkül vagy vonzalom szex nélkül választása, hogy mi csiklandoz meg bennünket jobban.
Nagyon kedves film, leginkább a pozitív szó jut eszembe róla, még akkor is, ha nem színtisztán az. Szórakoztató, pár ponton abszurd és néhol megható. Olyan mű, ami nekem hiányzik mostanában a palettáról: nem akar túl sokat mondani, de van azért benne valami tartalom, és kikapcsol. Szívesen néztem volna tovább.
Érdekesség, hogy a filmet Josh Lawson rendezte, aki a filmben Pault alakítja, és egy másik rendezése, A szerelem röviden is rajta van a várólistámon.
A bejegyzés írásakor a Szexterápia fenn van az HBOMax kínálatában.

Aaaaaaaaaaaaaaajjjj de jó kis film volt ez! Tökéletesen volt súlyos és egyszerre piszkosul humoros! Banyek miért nem tanulnak már meg az emberek végre beszélni egymással, azt a picsát már bocsánat (a sírásra gerjedőset) legszívesebben jól arcon picsultam volna hogy miért nem…. bár így talán emberibb, mennyi frusztráció van óóóóóóó…
Nézzétek meg, tényleg, újranézős lesz az tuti!

Sokkal jobb volt mint vártam, az abszolút kedvenc a jeltolmácsolós páros/rész volt! :))