A két amerikai barátnő – Vicky és Cristina – Barcelonába érkeznek egy hosszú vakációra. A józan és jegyben járó Vicky a katalán kultúrát tanulmányozná és nem akar kalandokba bonyolódni. A szertelen Cristina viszont a boldogságot és az élet értelmét szeretné megtalálni a maga keresetlen módján,… [tovább]
Kedvencelte 32
Várólistára tette 120
Kiemelt értékelések
Nekem végül is ez a Woody Allen film is tetszett, de úgy érzem, hogy a zene miatt tetszett igazán. Nem tűnik úgy mintha nagyon nagy mondanivalója lenne, itt is inkább a szereplők személyiségén van a hangsúly, a teljes irányítás az ő kezükben van. Spanyolország gyönyörű, van egy sajátos hangulata a filmnek, talán ez már tényleg eléggé művészfilmes kategória.
Nem bírom Woody Allen filmjeit, ez mégis egészen fogyasztható volt számomra. A nem hétköznapi szerelmi kapcsolatok felépítése és működése érdekelt, emiatt kár volt megnézni. Túlságosan a filmbeli karakterekre lett szabva a cselekmény ahhoz, hogy általános érvényű következtetéseket vonjak le belőle. Hátradőlve élvezni a spanyol tájat, építészetet, festészetet, zenét, nyelvet viszont határozottan működött.
A most megnézett Woody Allen filmről – Éjfélkor Párizsban- jutott eszembe ez a kellemetlen emlékű film, aminek semmi értelmét nem láttam. Olyanok ezek a filmek, mintha a híres színészeket a rendező nyaralni hívná, ezért azok a filmben meg sem erőltetik magukat. Így aztán a néző, vagyis én, azt látja, hogy Scarlett Johansson affektálva kerüli a kamerábanézést egy-egy „heves” vita alatt. Jajj!
Emlékszem anno milyen felkapott volt és hajtott a kíváncsiság, ezért megnéztem. Bevallom nem nőtt a szívemhez. Maga a történet nem volt lapos de keltette fel az érdeklődésemet. Megnéztem és egyszer elég is volt. Nem volt rossz de számomra szürke volt. Hiába játszódott Spanyolországban és hiába volt teletömve latin pezsgéssel spoiler. Ez nem az én filmem volt.
Sejtettem, hogy a Vickyvel történő események és érzelmek lesznek számomra a legérdekesebbek, de minden szereplőbe bele tudtam kicsit bújni, mindenkit szeretni tudtam, és élmény volt ismét Barcelonában is lenni.
Szeretem, ahogy WA forgatja ki és be az elveket, szeretem látni és érezni a tetemre hívást, ahogy pl. Vicky is járt az elején. Önismeret fokától függően meglepően, és minden önmagunkkal és mással szemben is elvárttal ellentétesen alakulhat bármelyik következő 6-8 óra, amennyiben engedünk egy ismeretlen hatásnak. Amiről előzetes véleményünk, megítélésünk van persze, de az csak lóg a semmibe, ezért természetesen minden esik és szakad később, ahogy csak tud. Akkor már Cristina korrektebb önmagához, eleve a szerelmet vizslatja, és beereszti, érzi, éli, aztán megy tovább, nem köt kompromisszumot a saját rovására, de máséra sem.
Ha már hiszti, bennem ugyan elveszett egy pár Penelope Cruz, de szövegkönyvből fúriáskodni mégis más, jogos az Oscar :)
Meglepő módon a szösszenetnyi leszbikus jelenet miatt néztem meg, és hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem érte meg ennyit várni rá, hiszen 2 másodpercnél nem volt több. A folyamatos narrálás kifejezetten idegesített, és hiába tartottam nagyra egykor Woody Allent, az ilyen próbálkozásaival pont az ellenkezőjét bizonyítja. Persze Penélope és Scarlett igyekszik nagyon csábító lenni, ez néha még sikerül is, de a „mindenki szexi és szexuálisan felszabadult” alapötletből annyi mondanivalót se hoznak ki, ami egy rövidfilmet megtölt, nem hogy 96 percet.
Meg tudom érteni, hogy miért nem tetszhet a film sokaknak. Látszólag nem szól sok mindenről. Inkább a személyekre teszi a hangsúlyt, az útkeresésre, nem a történetre. Nekem tetszett.
Nem tudott lekötni, nagyon unalmasnak éreztem. A maga másfél órája kétszer annyinak tűnt.
A színészek rendben voltak, Barcelona is szép, olyan tipikus egyszer nézős történet.
Annyira Woody Allen, hogy azt már el se lehet mondani. Nekem minden túl sok volt ebben a filmben. Vicky visszafogottsága (de persze az elején még Ő volt a legnormálisabb), Christina lazasága, ledérsége (amúgy se bírom kimondottan Johansson kisasszonyt) és Juan Antonio nyíltsága (szerintem tökre nem volt macsó).
Persze megértem, hogy Christina kalandot akart, és meg is kapta, de amikor belépett a képbe Maria Elena, akkor már nem értettem, hogy Christina miért nem fogja menekülőre a dolgot. Igazi időzített bomba volt Maria Elene, spoiler.
Aztán ott volt Vicky és az Ő vőlegénye, akivel csak azért volt együtt, mert kényelmes volt, aztán miután spoiler, borítékolva volt, hogy milyen nagyon boldog lesz. Nem is értettem, hogy miért van úgy oda spoiler.
Elég nagy katyvasznak éreztem az egész filmet, de lehet, hogy csak nem vagyok elég érett Woody Allen filmjeihez. :D:D
Népszerű idézetek
Vicky: Szóval mesélje már el hogy az apja miért nem adja ki a verseit!
Juan Antonio Gonzalo: Hát csak mert ő gyűlöli a világot és a maga módján így áll bosszút rajta, hogy csodás verseket költ de aztán megfosztja a közönségét tőlük.
Maria Elena: You know I always have your best interest.
Juan Antonio: Well, not when you tried to kill me.
Maria Elena: Oh, that.
Juan Antonio: Yeah, that. That small detail.