Mi vagyunk a medvék (2020–2020) 68% 54★

Tudom, hogy közhely, ezért nem is szívesen írom le, de mivel itt fokozottan igaz, muszáj vagyok leírni. A film, a könyv poros nyomába sem ér, ami nem azért baj, mert törvényszerű, hogy ugyanolyan jól kell sikerülnie a feldolgozásnak, mint a könyvnek, hanem azért sajnálom, mert akik csak a filmet látják azt fogják hinni, hogy ez a történet ennyi volt, pedig mennyire nem!
Szerintem a felénél jártam a könyvnek, amikor már tudtam, hogy a kedvencem lesz, pedig nagyon ritkán avatok új kedvencet. És az ok, amiért a kedvencemmé vált a könyv, az egyik legnagyobb hiányossága a filmnek: ezek pedig a ki nem mondott gondolatok. Ezek a gondolatok voltak, amik lágyítottak ezen az amúgy száraz történeten, és amik elérték, hogy megértsük még azokat a karaktereket is, akik cselekedeteik alapján a legellenszenvesebbnek tűnnek. Nagyon sajnálom, mert a filmben számomra minden karakter irritáló volt, még a főszereplők is; a kapcsolatok pedig sekélyesek; a történet összecsapott és csapongó, holott ez egy rendkívül jól megírt történet, ahol a történések szinte mellékesek az emberi lelkeket ért atrocitásokhoz képest, amit az írónak tökéletesen sikerült megjelenítenie.

Hát ez szánalmas volt. Beteg egy falu vagy akármi is ez. Ennyi éretlen szánalmas tinit… Menten idehányok. Gyomorforgató hogy egy értelmes karakter van csak spoiler a többi mind pszichopata…

Nos, sajnálom azokat akik előbb látják ezt a sorozatot minthogy elolvasnák a könyvet. Mert így ahogy van ez a sorozat nagy csalódás. Kiélezték a történetet egy olyan szálra, amivel jól el lehet adni a többség számára. A karaktereket se a történetet nem ismerhettük meg eléggé, ez az öt rész kevés volt egy egyébként 400 oldalas könyvhöz képest. A színészválogatás is elég pocsékra sikeredett, én tökre vártam helyes hokis srácokat.. :D Nem szeretnék csak negatívat írni, a vége kifejezetten elfogadható volt, Benjit megszerettem, bár ő a könyvben is nagy kedvencem volt. Nem is tudom mit íhatnék így a végére.. inkább olvassátok el a könyvet ez az öt óra helyett.

Olyan tipikusan svéd hangulatú sorozat. Ahogy hallom a könyvek sokkal többet adnak, mint a sorozat, bár nekem így sem volt problémám. Viszont a könyvekre most már nagyon kíváncsi vagyok, mindenképp sort kerítek rá a közel jövőben.

Nem lett túl jó. Igazából a lényeges, fontos, és érdekes momentumok amik történnek a sorozatban, mindössze két részben jelennek meg! Szerintem így, célszerűbb lett volna egy filmet csinálni a történetből. Az a legnagyobb bajom hogy olyan távol állnak tőlünk a történések. Egy borzalmas dologról, tettről szól a történet, aminek meg kéne ráznia, látnom kéne ahogy a szereplők össze törnek, de nem látom! Mert nem történt meg! Nem tudunk meg semmit a karakterekről, amik lényegébe mintha papírmasé 2D-s szereplők lennének. Nincs meg a szükséges érzelmi töltet a sorozatba. Nincs katarzis. Az a pár gyomros, vagy tényleg fajsúlyos jelenet, mint már mondtam csak két részben van, és főleg többnyire az utolsóban.
Még pár apróság:- Ha Maya-nak nincs testvére, ugyanott tartunk. Az a kölök max. ha kétszer jelenik meg.
– Az Andersson családban ha nincs egy elhunyt gyermek, akkor is ugyanott tartunk. Párszor látjuk hogy szomorúak, de ennél többet nem tudunk meg, és nem lenne semmi ha ezt nem írjuk be a történetben.
– Ha az egyik hokis szerelmi szála nincs a sztoriban, akkor is ugyanott tartunk.
– Ha egy darab hoki meccset sem látunk a sorozatban, még akkor is ugyanott tartanánk, pedig elvileg ennek fontosnak kéne lennie.
– Mi történik ha nem nyernek a hokisok? Nem derül ki. Nem tűnik senki súlyosan szegénynek, nem úgy néz ki hogy az emberek aggódnak az állásuk miatt, az a gyár pedig úgy néz ki nincs veszélyben.
– Mit csinál ebben a városban a rendőrség??? spoiler Mi???
– Adtam volna még egy csillagot, ha végén meg lesz a katarzis. Ha a csaj spoiler, de nem! Nehogy valami kétes erkölcsű dolgot tegyen a lány is, vagy akár a szülők!

Jajj… Hát. Röviden: olvassuk inkább a könyvet.
Az a fő baj ezzel az adaptációval, hogy túl rövid, és egyetlen szálra lett leredukálva az egész szerteágazó történet, és ezzel elvesztette a lelkét. Nem értem, olyan mintha a készítők nem értették volna meg a könyv lényegét (ami talán minden Fredrik Backman-történetnek a lényege), hogy semmi és senki nem fekete vagy fehér, mindenkinek megvan a maga igazsága és nem ítélkezhetünk, amíg azt meg nem ismerjük. Tudom, hogy nagyon nehéz egy ilyen különleges történetszövést és írásstílust, mint az övé, átemelni filmre, de pont az a finomság és emberség hiányzott itt mindenkiből, amivel Backman a karaktereire tekint, úgy ír róluk, mintha mindegyiküket sorban magához ölelné. Itt tulajdonképpen nem is tudom, volt-e, akit jól megragadtak, viszont olyan sok volt, akiből túl keveset kaptunk (BENJI!), vagy, mert nem voltak nélkülözhetetlenek az általuk kiragadott főszálhoz, gyakorlatilag teljesen kihagyták (Ana, Ramona, Sune, stb.). Nem volt szörnyű, örülök, hogy egyáltalán nyitottak efelé a könyv felé, mert olyan sokat jelent nekem, de ha rajtam múlna, akár holnap rebootolhatnák az egészet.

Ez volt az első Backman regény amit olvastam, és 100%-os szerelem lett. Utána kiolvastam az összes(!) magyarul megjelent Backmant, kedvenccé avattam. Nagy lelkesedéssel (bár nyilván félve) álltam neki a sorozatnak. Az első 1-2 rész után csalódott voltam. Nem jó, nem jók a szereplők, kevés a sztori, csomó minden nem úgy van, vagy legalábbis nincs úgy kibontva, mint a könyvben. Hiányoltam sok mindent. Aztán elkezdtem élvezni. Csak úgy folyni a sztorival és a szereplőkkel. És a végére megszerettem. Külön örülök neki, hogy nem egy amerikai átlag minisorozat lett, hanem svéd. Azt hiszem, ez tetszett benne a legjobban. Ami nagyon fájt, az Benji karaktere. A könyvben ő a kedvenc szereplőm. Itt a sorozatban nagyon gyengére sikerült, és a regény alapján teljesen máshogy képzeltem el ezt a srácot. Nagyon meglepődtem, hogy ilyen karakternek ábrázolták. Ettől függetlenül őt is megkedveltem a végére. A könyv nélkül szerintem nem egy erős sorozat, mégis azért feszkós, dinamikusan pörög. A sorozat főképp az erőszakra van kihegyezve, a 400 oldalas könyv azért nem. Sokkal jobban megismerjük a szereplőket, a szereplők gondolatait, a szereplők háttereit. Sajnos ezt 5 kis részbe nem lehet beleerőltetni. A gondolatokat meg főleg nem. Ezt egy kicsit sajnálom. Kíváncsi leszek hozzák e majd a második könyvet második évadként.

Sajnos a sorozat tipikus példája lehet, hogy milyen is áldozatul esni az alkotói szabadságnak. Bizonyos esetekben csúnyán átírták a könyvet, ami ha a sztori alakulását nézzük, talán érthető, hiszen így nagyobbat üt spoiler a probléma. Másrészt szükségtelen változtatásnak tűnik, hiszen így is – úgy is nagyot szólna a sztori, ha nem lett volna változtatás. Szóval, nem tudom…
Ha valaki nem ismeri a könyvet, annak is érdekes lehet, bár elég felületes élményt adott a sorozat, valahogy kevés volt… A skandináv filmes érzés is nagyon jól átjön, de valami mégis hiányzott belőle. Mindenesetre a feszültségeket, a konfliktust ahol lehetett azt jól megcsinálták, de valami mégis hiányzott, pedig a könyves alapanyag az zseniális.

A könyv sokkal jobb. A Kevint alakító színész mimikája nulla, az idő nagy részében durcásan mered maga elé. Maya sem túl szimpi.

Egy (igazából több, de most ez a legfőbb) kérdésem van: ki gondolta, hogy jó ötlet egy négyszáz oldalas könyvből egy ötrészes sorozatot forgatni?
Persze nem az volt az egyetlen problémám, hogy egy ilyen szerteágazó cselekményt nem lehet jól ábrázolni öt részben. Ha nem olvastam volna a könyvet (és nem szerettem volna meg ennyire), valószínűleg azt mondanám, hogy nem volt rossz sorozat. Még így is úgy futottam neki, hogy tudtam, nem leszek maradéktalanul elégedett vele. De végig az volt az érzésem, hogy a rendező és a forgatókönyvírók félreértették a regényt. Nemcsak a történeten, de a karaktereken is módosítottak, ráadásul épp az maradt el a sorozatból, ami a regény számomra egyik legnagyobb erénye: hogy nem ítéli meg egyik szereplőjét sem, nincsenek jó és rossz karakterek. Az már pláne, hogy a legtöbb szereplő történetét be sem mutatta a sorozat.
Nehéz volt eldöntenem, hogy csillagozzam, de végtére nem volt ez rossz, sőt. Csak nem teljesítette az elvárásaimat.