Marston professzor és a két Wonder Woman (2017) 74% 55★

Marston professzor és a Csodanők 50 árnyalata…
A viccet félretéve, azt a leborult szivarvégit neki! Tehát Wonder Woman-t lényegében arra találta ki Marston, hogy kicsit elfogadtassa a világgal a BDSM-et és a bigámiát? Öhm… Te jó ég. Az elsőt igazából az ember ízlése válogatja, míg a 'többes szerelem' dolog csupán az ilyen esetekben működhet, mikor minden irányba viszonzott és ez millióból egy. Ha egy valaki nincs kibékülve a trió valamely tagjával, akkor leshetnék az édeshármast.
Ezen felül tény, hogy itt ízlésesebben tálaltak mindent, mint a Szürke széria esetében és főszereplőnk sem a pénze mögé bújik, mikor a perverz vágyaira kell magyarázatot adni, de na! Bajban vagyok a csillagozással. Érdekesnek találtam, meghökkentőnek, picit izgalmasnak is, de eközben mégis untatott. Nagyon minimálisan megvágtam volna, hogy ne legyen ilyen hosszú.

Sikerült egy nagyon érdekes karakterről egy végig élvezhető életrajzi filmet készíteni. Remek főszereplőket választottak, akik közt nagyon működött a kémia, a rendező egy amúgy is érdekes alapanyagból nagyon jó filmet készített. Teljes meglepetés volt számomra a film, nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz. Nagyon örültem, hogy hangsúlyt fektettek a pszichológiai háttérre, és így mutatták be a képregény elkészültét és a siker okait. Tetszett a polyamor kapcsolat bemutatása, és kibontása, az egész nagyon-nagyon rendben volt. Kellő hangsúlyt kaptak a problémák, és a lelki háttér, a játszmák és a fantázia. Nem semmi emberek voltak, akik bátran vállalták a szerelmet, ez pedig egy hozzájuk méltóan jó film lett.

Érdekes film volt, szerintem ez a szó írja le a legjobban. Hihetetlen, hogy a Wonder Woman-nek ez a háttere, soha nem gondoltam volna, bár őszintén nem is olvastam a képregényt, csak az új filmet láttam, azért az pedig más volt. Ha nem tudnám, hogy ez igaz, akkor azt gondolnám, hogy ez hülyeség, de igaz és így csak meg vagyok lepve.
Rebbecca Hall-t imádtam a filmben, nagyon jól játszott. A pszichológia mindig érdekes, az LMBT szál pedig mindig érdekel, úgyhogy annyira már csak emiatt sem húznám le.
Én is ezt gondolom, amit a filmben mondtak, hogy lehet egyszerre két embert szeretni, bár máshogyan, de úgy gondolom, hogy lehetséges.

Ma LMBT napot tartottam filmek terén :) Ez a film következett a sorban, és hűűű… Abszolút nem gondoltam volna, hogy a Wonder Woman ily módon született meg. Bár nem ő a kedvenc női szuperhősöm továbbra sem, ezek után már róla tudok a legtöbbet. A színészek nagyon jól játszottak, hitelesen adták vissza mindazt az érzelmi kavalkádot, amit egy ilyen kapcsolat idézhet elő az emberben. A pszichológia is végig mérhető, izgalmasan szövi át a történetet. És olyan kérdéseket feszeget, miszerint: lehet két embert ugyanúgy szeretni? A választ szerintem mindenki megkapja a film végére. Nekem tetszett, mert amellett, hogy elgondolkodtat, meri vállalni önmagát. Megmutatja és kimondja, amit kell. Érdekes, hogy jobban bele tudtam élni magam, mint a Wonder Woman című filmbe. Az valahogy nem az én mozim :)

Ki hitte volna, hogy ez rejtőzik Wonder Woman kitalálása mögött…
BDSM felfedezése, a bigámia kérdése, leszbikus jelenetek – lényegében ezek tették ki a filmet, és ezek valóban nyomott hagytak Wonder Woman alakján (szűk ruha, igazmondásra késztető lasszó, amazonok akik férfiak nélkül élnek stb.),de nekem még sem ez maradt meg a filmből. Sokkal inkább az, ahogy Marston professzor beszélt a nőkről – kedvesen, tisztelettel, és egy olyan korban tartotta lehetségesnek, hogy a nők is képesek vezető pozíciót betölteni a társadalomban, amikor mindenki arra törekedett, hogy az I.vh-ban betöltött szerepük után visszaszorítsák őket a hagyományos feleség-anya szerepkörükbe. Wonder Woman alakjában a tökéletes nőt akarta létre hívni, aki képes egy férfitól függetlenül cselekedni, ugyanakkor mégis tudja szeretni az adott férfit és mellette végsőkig kitartani. De mint minden új gondolatot megfogalmazó egyén, ő sem talált lelkes fogadtatásra a saját korában.
A múzsái azonban a végsőkig kitartok mellette, hisz ők voltak Marston Wonder Women-jei.
Ami a többit illeti – lelkük rajta. Végül is ők így voltak boldogok, és senkit nem bántottak közben. Szerintem csak ez számít.

Érdekelt hogyan lett wonder woman, de valahol útközben elvesztettem az érdeklődésemet.

Annyira jó lehetett volna, még ha nem is abszolút történelemhű, de annyira szétesett ez az egész. A szerkezet az interjúval és a bdsm dolgokkal még ötletes is lenne, ha nem folyna szét a történet egy nagy érzelemmentes melódramatikus masszává.