Kőkemény Minnesota (2005) 84% 66★

Ma már nem kell több kávé, ez a film épp eléggé megemelte a vérnyomásomat. És bár hollywoodias szentimentalizmussal zárul, jól tudjuk, a benne bemutatott viselkedés annyira normalizált, hogy nem csak a nyolcvanas években hunytak szemet felette egy bányában, de ma sem akadályozna valakit még abban sem, hogy elnök legyen.

Ez is egy olyan film, amitől minden jóérzésű ember zsebében kinyílik a bicska. Az élet írta és bárhol megtörténhet, ezért is ajánlanám megnézésre. Az ilyen zaklatás és megalázás elől még menekülni sem lehet, az sem megoldás, ha valaki felmond, mert a sérüléseit mindenhova viszi magával. Amíg ilyesmi megtörténhet büntetlenül, addig nagy gáz van a társadalmunkkal és az olyan törvényhozókkal is, akik szerint nincs itt semmi látnivaló. :(

Hihetetlen történet, mely igazságon alapszik. Kicsit ugyan hosszúnak éreztem a filmet, de izgalmas volt és végig éreztem a feszültséget.

Elég szörnyű az, ha a férfiak lenézik és megalázzák a nőket…Attól még szerintem senki sem lesz több vagy kevesebb, csak mert nő. Sőt, sokszor nehezebb megállni is a helyünket. Egy nő bárhol ki lehet téve szexuális bántalmazásnak, zaklatásnak, míg egy férfiról ez nem mondható el (létezik ilyen is persze, csak nem ez az általánosság).
Megrázó film jó színészekkel, de valami hiányzott még.

Ismét egy film, ami nagyon kemény témához nyúl és a végéig kőkemény is marad (hangsúlyozom: a végéig, mert az utolsó néhány perc nagyon „hálivúdias” lett).
A film nézése közben többször felment a pumpa, mert sajnos eléggé át tudom érezni ezt az igazságtalanságot és a férfiak mocskos viselkedését.
Mielőtt férfitársaim kiakadnának a fenti mondatomtól, le kell szögeznem, hogy a (legalábbis általam ismert) férfiak többsége nem így viselkedik. Viszont még kis huszonévesen én is megtapasztaltam a munkahelyen, hogy bizonyos hímnemű egyedek teljesen természetesnek veszik, hogy fogdosnak, beszólogatnak, zaklatnak. (Persze szerintük ez nem zaklatás, és én vagyok a kis hülye k.., amiért szóvá merem tenni.) Egyáltalán nem tisztelték a munkámat, jóval többet kellett güriznem kevesebb fizetésért. És az a szomorú, hogy ez még ma is előfordul sok helyen. Befejeztem.

North Country (2005)
(a magyar címe nem tetszik)
1986-ban volt egy per, egy bányában dolgozó nő pere, Lois Jesen kontra EVTAC. A pereskedés 1999-ig tartott. A filmben Josey Aimes történeteként ismerhetjük meg azt az évekig tartó molesztálást, zaklatást, amit a vasbányában dolgozó férfiaktól szenvedett el. Mondhatnánk, hogy miért nem ment el máshova dolgozni, azt is, hogy miért éppen oda ment. Van rá válasz, de csak egy: mert nem volt más választása. A film hosszú, talán a kelleténél is hosszabb, néhol vontatott. Amiért érdemes mégis végignézni, az maga a tárgyalás, az esélytelenség és az esély lehetősége egy olyan perben, amilyenre addig még nem volt példa. A film amerikai és olvasom egy kritikában, hogy egy európai filmes jobbat rendezett volna belőle. Nem tudom, én nem vagyok a nők egyenjogúságának élharcosa, csak csendes bólogatója, de rám meglepően érzékenyen hatott. Nem szokásom, de megkönnyeztem Lois Jesen történetét.

Minden tiszteletem Lois Jensené, akiről Josey Aimes karakterét mintázták!

Őszintén rossz volt nézni, hogy így bánnak a nőkkel egyes férfiak. A bíróságon játszódó részekben nagyon megalázónak éreztem, amit műveltek. Egyébként Jeremy Renner miatt néztem meg, de sajnos itt pont egy eléggé visszataszító karaktert játszott.

Nagyon kemény téma, de nagyon jó film – és a hab a tortán, hogy igaz sztori!
Megérte hajanlig fent lenni érte.
Ismét beigazolódott előttem, hogy a legjobb forgatókönyveket az élet írja!

A magyar címhez hűen itt az acélhoz hasonló keménység mutatkozik meg. Mert bár vontatott történet, lassan hömpölyög, egy szomorú sors és a nők férfiak általi megalázása bukkan elő Minnesota szürke hegyei közül. Az, hogy nem ellenkezhetsz, ha megteszed, még sokkal rosszabb vár rád és még a saját családod sem hisz, mindenki előtt megszégyenített és becstelennek titulált vagy. Vagyis az igazság keresése és az elégtétel pont időszerűvé válik.
A legtöbben persze ilyenkor feladják, és előbb-utóbb erre kényszerül Josey is. Azonban a vigyorgó Woody Harrelson leveszi a korcsolyát, előveszi legfurfangosabb észjárását és segítő jobbot nyújt ennek a 16 évesen kisiklott életű bányászlánynak.