A napóleoni háborúk idején támadás éri a Surprise nevű angol hadihajót. A csatában a hajó súlyosan megrongálódik, és a legénység tagjai közül is sokan megsebesülnek. Jack Aubrey kapitány kétségek közt vívódik. Nem tudja eldönteni, hogy barátjára, Stephen Maturin hajóorvosra hallgasson, vagy… [tovább]
Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (2003) 102★
Szereposztás
Kedvencelte 19
Várólistára tette 72
Kiemelt értékelések
Oh, nagyon szeretem a filmet. Ezt is sokszor megnéztem már, és még többször újra fogom nézni. Szeretem a tengert. Legalább annyira ismeretlen, mint az űr. Sőt. És ebben az űrben ott az apró faszerkezet, rajta egy élet halál felett parancsoló emberrel, és rengeteg hangyával, jó kombináció. De tudjuk, h ki az úr valójában….
Újranézés -20 év után.
Mesterműre emlékeztem és nem csalt az emlékezetem.
Elkoptatott frázis a „ma már nem csinálnak ilyen filmeket”, mégis ennél a filmnél annyira igaznak érzem. Az egész olyan „igazinak” tűnik, mintha a készítők az egész büdzsét inkább egy időgépre költötték volna; minden részlet, minden kellék, minden arc autentikusnak tűnik.
Ilyen az, amikor felnőttek készítenek történelmi kalandfilmet felnőtteknek.
Évek óta meg szerettem volna nézni, de mindig elmaradt, pedig ez egy igazán jó film! A hajókért annyira nem vagyok oda, de a történelmet szeretem, és annyira izgalmas és átélhető ez a film, hogy teljesen magával ragadott miközben néztem. Elképzelni nem tudom, hogyan bírták ki emberek a hónapokig tartó hajózást akkoriban, ilyen körülmények mellett. Körülöttük a végtelen víz, és ha ki is kötöttek valahol, pár nap után indultak is tovább. A viharos jeleneteknél is mindig csak nézek, hogy nem borul fel az a hajó akkora hullámok között! spoiler Russell Crowe nagyon jó az ilyen szerepekben, ez való neki igazán, szóval tökéletes választás volt.
Tengeri csatás filmre számítottam, de itt inkább a karaktereken és a két hajó fogócskáján van a hangsúly.
A színészek nagyon jók, története kellően drámai. Nagyon jól átjön a bajtársiasság, az egymásra utaltság érzése.
Ez egy szuper film. Russel Crowe ekkor kapta a nagy szerepeit, és jól is játszotta. A szinkron nagyon jó lett. Nagyon izgalmas egy hajó életét látni, nagyon aprólékosan kidolgozták ezt a filmet mind jelmezekben, mind díszletekben. A színészek pedig szuperül alakítanak.
Az egyedüli, ami zavar, hogy míg angolul nincs magázódás, addig a magyar megköveteli. De érezhető, hogy az összezárt tengerészek sokkal közvetlenebb, barátibb, barátibb viszonyban vannak, mint az erősen magázódó magyar megszólítás.
Ezt a filmet 5-10 évente újra lehet nézni.
ez a film számomra egyenlő az angol haditengerészet hőskorával. kalandos, férfias, misztikus, józan, magával ragadó. a film alapjául szolgáló könyv is élvezetes olvasmány volt – Aubrey kapitány szavával élve, kapitális regény –, és a könyv elolvasása után úgy érzem, zseniális a film főszerepeire kiválasztott páros: Russell Crowe (Jack Aubrey), Paul Bettany (Stephen Maturin).
Hajók, nagy morális dilemmák, valószínűtlen barátságok. Jöhet, jöhet, jöhet.
A háborúskodás, az enyhe nacionalizmus és a franciautálat hanyagolható lenne, de aki Napóleon korabeli hajós filmet néz, annak ezzel számolnia kell.
Népszerű idézetek
Mr. Allen: Uram isten! Mit tegyünk? Megint befog minket!
Jack Aubrey kapitány: Elmenekülünk előle.
Mr. Allen: Ahhoz sok vitorla kell.
Jack Aubrey kapitány: A zsebkendőket is kifeszítjük, ha kell!
Doktor: Jack, ez akkora szívesség, amit én soha nem tudok majd meghálálni.
Jack Aubrey kapitány: Ugyan! Keressen egy bokrot… egy tüskéset, és nevezze el rólam!
Jack Aubrey kapitány: Mostantól fogva nincs „uram”, nincs tisztelgés, nincs sípszó.
Legénység: Igen, uram.
Jack Aubrey kapitány: Hódító támadja Angliát. És itt a világ túlsó oldalán a hajónk a hazánk. A hajónk Anglia. Hát így harcoljanak, fiúk!
Doktor: Testi kórságban nem szenved. Úgy véli, megátkozták.
Jack Aubrey kapitány: A tengerész mindent elvisel. De a Jónást nem.