1918-ban, a háború végén a piavei ütközetben súlyos fejsebet szerez Klaus Schneider szakaszvezető. A frontkórház orvos főhadnagya, dr. Bettelheim, betege Schneider kezelése közben felfedezi, hogy a volt illuzionista és artista remekül hipnotizál, és ezt alkalmazni szeretné a gyógyításban. Ám… [tovább]
Hanussen (1988) 14★
Képek 27
Szereposztás
Várólistára tette 11
Népszerű idézetek
Nowotny kapitány: Rendes neveket találjanak ki! Wajda, Menzel, Jancsó! Világos!?
Klaus Schneider (Hanussen): Én ismerem ezeket a neveket. Az összeset. Mágusok, illuziónisták.
Hanussen (1988) 79%
Hanussen: Az ügyész úr azért bélyegez engem csalónak, mert azt állítom ismerem az emberek vágyait, félelmeit. Igen, ismerem! Azért, mert én is ebből a népből származom. Nekem is ez a hazám, Közép-Európa, amit tegnap még úgy hívtak Osztrák-Magyar Monarchia. Mi mindnyájan ugyanattól félünk Attól, hogy nekünk nem áll módunkban biztonságot teremteni magunk körül…
Hanussen (1988) 79%
Ügyész: Egyáltalán hová tartozik Őn!?
Hanussen: Közép-Európába. Ahol már elég hosszú ideje közös a sorsunk.
Hanussen (1988) 79%
– Egy felfuvalkodott, gőgös, önhitt alak…
– Nem önhitt, az csak a látszat.
Hanussen (1988) 79%
– Iskoláztatni kell az akaratot. Ez az ember legfontosabb fegyvere, különösen, ha másodrangú állampolgár.
– Hogy érti ezt?
– Például művész.
Hanussen (1988) 79%
– Aki egész életében takarékoskodott, koldusbotra jut! Aki ért a vesztegetéshez, spekulál, csal, előre jut!