Einstein és Eddington (2008) 14

Einstein and Eddington
94' · angol · dráma, történelmi, életrajzi 13

Albert Einstein nevéhez fűződik a tudományos élet egyik legnagyobb felfedezése, a relativitáselmélet megalkotása. A híres német tudóst barátság fűzte kortársához, az angol tudományos élet kiemelkedő képviselőjéhez, Sir Arthur Eddingtonhoz. Az angol fizikus volt ugyanis az első, aki megértette… [tovább]

angol

Képek 17

Szereposztás

David TennantArthur Eddington
Andy SerkisAlbert Einstein
Jim BroadbentSir Oliver Lodge
Jodhi MayElsa Einstein
Rebecca HallWinnie Eddington
Patrick KennedyWilliam Marston
Lucy CohuMileva Einstein
Donald SumpterMax Planck
Anton LesserFritz Haber
Richard McCabeFrank Dyson

További szereplők

Kedvencelte 3

Várólistára tette 47


Kiemelt értékelések

Osli75 

Én ezt szerettem! Mindkét főszereplő nagyot alakított szerintem. A téma is érdekelt. Vannak kis hibái, de nem zavart nagyon. Örülök hogy megnéztem.

Londonna 

Ezer éve láttam, és akkor is felirattal, és meg is koptak már a látottak, és jajj… Szóval, igencsak megörültem, amikor felfedeztem, hogy készült a filmhez magyar szinkron spoiler. Elő is vettem újra.
Kicsit belassítja – szerintem – a filmet a két külön szál, legalábbis nekem, magyarul biztos. Igaz, ki is egyenlíti, mert itt ez van, ott meg amaz… na jó, nem offolok. :-)
David Tennant remek Eddington, annyira jól hozza a merev angolságot, hogy tényleg el is hiszem róla, hogy az. :-) Még amikor kiborul is, azt is olyan fegyelmezetten teszi… És a boldogsága is, bár át-átüt a páncélján, de alapvetően angol hidegvérű keretek között marad, és ez nekem nagyon bejött. Minderre csak rásegített a csodaszép Cambridge, meg a campus, szóval hajjaj.
Andy Serkis Einsteinje a másik véglet. Ő bizony feszegeti a határokat, sokkal-sokkal szenvedélyesebb. (Amikor kiderül a gáz kísérlet támadás, aztán berobban a társalgóba és leüvölt ottan mindenkit, hát az zseniális. CsZ-nek is jár a pirospont, hogy ezt ekkora hévvel / vehemenciával tolmácsolni tudta.) Úgyhogy nekem ez is teljesen rendben volt, a színészek üstökön ragadták a célszemélyeket és átadták a lényük lényegét, azt hiszem.
A történet: vagyis, a bizonyítás, meg egyebek. Na, itt éreztem némi vontatottságot. Valahogy nem volt egyensúlyban a magánéleti nyavalya, meg a tudomány, előbbi utóbbi rovására ment. Vagyis, nem ment úgy a rovására, mert érdekes volt az is, csak valahogy az adagolás, az időbeosztás nem lett éppenséggel a legszerencsésebb. (És persze voltak benne apró pontatlanságok, de ezt megbocsájtjuk, mert amúgy meg szépen elmagyaráznak mindenfélét a gravitációval kapcsolatban, amiket szerintem bármelyik fizikaóra hasznára lehetne fordítani egy egyszeri megtekintéssel.)

Sonnenschein 

Húúú, szép és fontos film, de némileg hiányérzetem van. Valószínűleg egy későbbi nézéssel együtt fogom megtenni a „végső értékelésemet”, s szükség szerint módosítani a mostanit.
A mostani benyomásaimról:
Einstein karakterénél korlátázottan éreztem helyénvalónak a fizikus bohókás énjére, semmint zseniális gondolkodására helyezni a hangsúlyt egy olyan filmben, amely központi témája épp a tudomány körül forog.
Eddigton karaktere nagyon tetszett, és helyénvalónak is találtam. David Tennant igen pozitív meglepetést okozott számomra e szerepben.
A film karatereit, azok megformálását szerettem, korhoz, helyzethez illeszkedőnek találtam, a film képi, zenei megvalósítása meglátásom szerint szépen támogatta, hogy egy valóban igényes és értékes film születhessen.

Ami kifejezetten tetszett, hogy a tudományos gondolkodást, az akár az emberiség túlnyomó része számára elképzelhetetlennek tartott egy-egy jelenség modellezését is nagyon szemléletesen megjelenítették.
Nagyon hasznosnak tartom a film azon jeleneteit, amelyek nyomán kiolvasható, hogy nem csak az az eredmény, ha elértünk valaminek a végére és ott mutatkozik valami új, valami fontos, valami előrevivő.
Az eredményhez vezető út is fontos: nem csak azért, mert egyszer a célhoz is eljutunk rajta, hanem azért is, mert minden egyes lépéssel távolabb kerülünk a kiinduló ponttól, vagyis minden egyes lépés a továbbfejlődés szimbóluma, mérföldköve.
Az is eredmény, ha a sokaságból egyes (több) elemeket, tényezőket ki tudunk zárni nem relevánsként. Az is eredmény, ha a csak kérdéseink generálódnak egy-egy probléma nyomán, mivel a kérdések nyomán az elme már dolgozik azon, hogy a válaszok is meglegyenek idővel. Kérdések nélkül viszont nincs iránytűje az elmének sem.

Eddington karaktere pedig amiatt is tetszett, mert – amellett, hogy megismerkedhettem vele és tudományos munkája egy részével – Einsteinnel együtt alkotott „párosuk”, „kölcsönhatásuk” együtt illetve másokkal szemben jól szimbolizál néhány kevéssé nyilvánvaló tényt:
– a világot előrevivő dolgok, felfedezések többnyire nem egyszemélyes projektek; világunk kiemelkedő felfedezései, alkotása a hozzá kapcsolódó név, ismertté váló „sztár” mellett idővel részben vagy egészben névtelenségbe vesző további zseniális gondolkodókkal van tele.
– az előrehaladásban, a fejlődésben a támogatóknak, a „vezérszálat adóval” együtt gondolkodóknak éppoly fontos szerepük van, mint a gondolkodásra késztető ellenzőknek, ellenkező állásponton lévőknek.
– ha objektív és racionális ellenérvek nincsenek, megéri hinni magunkban és a projektünkben a legvégsőkig.

EZ lett az első olyan film, ami szívem szerint kedvenc, de nem tudtam rá 10*-ot adni.


Népszerű idézetek

Londonna 

– […] az éter nem létezik.
– Akkor mi van ott? Semmi?
– Szabadság.
– És fantázia.
– Azt hiszem, túlságosan elragadott a fantáziád.
– Épp, hogy nem eléggé. Szeretném még jobban elragadtatni magam.

Londonna 

– Visszafogadsz?
– Egy feltétellel: nem mehetsz ki az újságírók elé ilyen külsővel. Még holdkórosnak néznek!

Sonnenschein 

A zenét és a fizikát ugyanaz a vágyódás táplálja.


Hasonló filmek címkék alapján