Film Ray Mendoza volt tengerészgyalogosnak az iraki háborúban szerzett valós tapasztalatai alapján.
(forrás: mafab.hu)
Film Ray Mendoza volt tengerészgyalogosnak az iraki háborúban szerzett valós tapasztalatai alapján.
(forrás: mafab.hu)
Első látásra nem egy kiemelkedő mozi. Minden jelenetét láttuk már más modern háborús filmekben, az akció is volt már sokkal jobb, a látvány is. Az utolsó jelenet lepereg és nem érzek semmit, csak a nagy büdös üresség van. El kellett telnie kis időnek, míg leesett, hogy bas sszameg, hát ez a lényeg: a kiqúrt nagy üresség, az értelmetlenség.
Itt ez a Navy Seal egység, akik az iraki háború egyik legsemmitmondóbb, legfeleslegesebb részletének átélői. Egy totál értelmetlen összecsapás: lövöldözés, halottak, sérültek, aztán meg mindkét oldal elhúz a helyszínről, mintha semmi nem történt volna. És itt visszatérek az említett befejezéshez, ami így átértékelve tulajdonképpen zseniális.
Szóval a Warfare (ejh ez a cím is mennyire ironikus, mégis milyen tökéletesen lefedi az egészet) elsőre egy átlagos, semmiről nem szóló, sehova sem vezető akciófilm. Ám a felszín alatt azért az emberrel marad és elgondolkodtat, hogy amíg mi itt koptatjuk a klaviatúrát, addig mások valahol a bolygó egy poros részén meghalnak a semmiért.
Békepárti.
Ezt aztán kiszabott értelmetlen mészárszék volt.
Rég hallottam ennyit ordibálni embereket filmben fájdalomtól. Simán elmegy horrorfilmnek is, elég sok gore is van benne.