Gumihodyeon (Gumihodyeon) (2020–2020) 19

Tale of the Nine Tailed / Tale of Gumiho / Chasing the Nine-Tailed Fox · 구미호뎐
70' · dél-koreai · akció, dráma, romantikus, fantasy, sorozat, thriller 15
1 évad · 16 rész

A történet középpontjában egy férfi gumiho (egy mitikus kilencfarkú róka), Lee Yeon (Lee Dong Wook) áll, aki nemrég telepedett le a városban. A férfi képes emberi alakot felvenni, idejét pedig emberi lelkek megtisztításával tölti, habár eközben nagy pusztítást okoz. A tehetséges és vakmerő TV… [tovább]

koreai

Képek 6

Szereposztás

Lee Dong WookLee Yeon / Gumiho
Jo Bo AhNam Ji Ah
Kim BumLee Rang
Hwang HeeGu Shin Joo
Kim Yong JiYoo Ri
Lee Tae RiImoogi / "Terry"
Ahn Kil KangHyun Ui Ong
Kim Hee JungJi Ah anyja
Jang Won HyungBaek Shi Woo
Kim Kang MinPyo Jae Hwan
Gumihodyeon (2020–2020)
Forgatókönyvíró
Zeneszerző

Gyártó
tvN

Kedvencelte 9

Várólistára tette 50


Kiemelt értékelések

Shad 

Kettős érzéseim vannak a sorozattal kapcsolatban, alapvetően élveztem. A sztori vitt magával , amikor néztem pörögtek a részek. A látványvilágot és bár nem tett rám szuper mély benyomást, de a zenéjét is szerettem. Akkor honnan a kettős érzet? az elejét nagyon élveztem és mint mindig a sorozat erőssége a szereplői (pláne a mellékszereplők). Ji Ah irgalmatlan okos nő volt, talpra esett, céltudatos, mégis valahol félúton vesztett az esszenciájából. Valahol nagyjából a 10. rész környékén akármennyire is lekötött és tetszett valahogy napokig nem éreztem késztetést, hogy folytassam. A 14. és nagyjából a 15. rész nagy részét végig untam spoiler. Egy idő után már totál érdektelenül néztem mi is lesz velük, mármint értettem ezt a fene nagy szerelmet, de egy idő után az öccs-bátty kapcsolat sokkal jobban megmozgatott, mint Ji Ah.Még Imugi-Lee Yeon is izgalmasabb volt (amúgy belőle szerintem többet és jobbat lehetett volna kihozni, spoiler ) és akkor már Lee Rongról ne is beszéljünk Tényleg spoiler! spoiler.
Kinek? romantikus szösszenet, nem túl bonyolult történetszállal. A kevés harcjelenet szépen koreografált, gyönyörű képvilág. Szuper mellékszereplők, nem sokat használták ki a rókánk szuper erejét, de akkor normálisan megcsinálták. Alapvetően nem rossz sorozat ez:)
PS: LDW-nak sürgősen fel kell szednie magára…mostanában több koreai színésznél azt látom ez a gebeség a menő.. mármint kaptunk pár öltözős jelenetet , tény és való gyönyörűen kidolgozott teste van, de komolyan olyan vékony, hogy egy nádszál mögött is elbújhatna… ez már beteg:/

3 hozzászólás
Yuuko 

Igazából szinte egy az egyben ide tudnám másolni @Netta88 véleményét, mert teljesen egyet tudok vele érteni. Anno a sorozat indulásánál barátnőm nagy lelkesen áradozott nekem, hogy megtalálta az új kedvenc sorozatát, és annyira fellelkesített, hogy én is elkezdtem nézni – először vele együtt. De aztán mindketten rájöttünk, hogy a sorozatnézési szokásaink eléggé eltérnek, és valahogy nem is volt kedvünk folytatni sem a 9. rész után. De mivel mostanában igyekszem befejezni a félbehagyott sorozataimat, eldöntöttem, hogy csak azért is be fogom fejezni. Sajnos már csak nagy vonalakban emlékszem az elejére (még jó, hogy írtam megjegyzéseket a részekhez), de először nagyon szerettem Ji Ah karakterét, egy igazi céltudatos és határozott csaj volt, aki vissza mer szólni, ha nem tetszett valami. Aztán minél több dolog derült ki a múltból, úgy kezdett el egyre jobban idegesíteni. A karaktere is egyre gyengülni kezdett, szinte teljesen elveszítve eredeti jellemvonásait. Lee Dong Wook nagyon jóképű, bár ez a hajszín néha fura volt. Sajnáltam, hogy nem volt sokszor a róka alakban, mert úgy még menőbb volt. De szegény színész nagyon vékony. Még így is jól néz ki, de inkább aggódtam a színészért, mintsem elaléltam volna a karakterétől. Meg nekem néha már túlzottan is bunkó volt, bár mentségére legyen szólva, össze sem hasonlítható bunkóságban néhány hasonló karakterrel. Mivel filmeknél/soroztoknál engem jobban szoktak vonzani a rosszfiú karakterek, spoiler bár az elején idegesített, a végére Rang lett a kedvenc karakterem. Bár csinál pár baromságot, de alapvetően totál megérthető a motivációja a bosszúra, és nagyon bírtam a kissráccal való kapcsolatát. Yoo Ri karaktere az elején nagyon idegesített, de aztán egyre jobban megkedveltem a Shin Joo-val való kapcsolata miatt, bár kicsit olyan volt, mintha Shin Joo kvázi Yoo Ri mellé megkapta volna Rangot is a csomagban. Ami annyira azért nem baj, mert bírtam a dinamikájukat, de fura volt. A mellékszereplőket is kedveltem, bírtam Ji Ah barátait, a Csigamenyasszonyt és a főnökkel való kapcsolatát. Ugye első gonoszunk Rang volt, tőle lehetett parázni, a motivációja is érthető volt, a kapcsolatuk Lee Yeonnal meg kicsit „Thor-Loki”-s volt nekem, szóval bírtam a tesók közös jeleneteit, főleg a vége felé. De második gonoszunk, Igoogi totál nem volt félelmetes a jólfésült iskolássrác kinézetével. Pedig mondták, hogy így félelmetes, mert hát nézd, mit csinál, meg úgy gonosz, mert nézd, hogy most meg mit csinál – de őszintén, az elején a szellemektől jobban lehetett félni, mint tőle.
Az elején még kedvenc-gyanús volt, a végére ellaposodott, és nem is zavart, hogy hónapokra abbahagytam, de aztán folytattam, és újra be tudott szippantani. A kedvenc részem az volt, amikor Rang és Ji Ah is egy álomvilágban voltak, és kaptunk több Rang-Lee Yeon tesó pillanatot. És az a dal is nagyon fülbemászó és hátborzongató is volt egyben. De amikor végre már nem azért rinyáltak, mert spoiler, akkor meg azért, hogy spoiler, ott megint szenvedtem a nézése alatt. És bár az eleje óta sejtettem, hogy melyikük fog végül meghalni, nagyon zabos vagyok miatta spoiler Szegény, éppen hogy végre megtalálta a helyet, ahol boldog lehet, az embereket, akik tudják miket tett és mégis elfogadják és a család tagjaként kezelik, erre kapunk két búcsúvidót, amiből a másodikat végigsírtam. spoiler Amúgy valaki el tudja magyarázni, mi volt az a végén? Most akkor hazudott mindenkinek vagy nem?

5 hozzászólás
Theana 

Az adás elején nagy lelkesedéssel követtem a sorozatot, de idő közben valahogy elvesztett. Aztán olyan szereplők, akik egyáltalán nem voltak szimpatikusak, a végére teljesen a szívemhez nőttek. Nagyon érdekes a kilencfarkú róka történetének ilyen formában történő feldolgozása, szép a CGI, misztikus a hangulat és gyönyörű, emelkedett soundtrack-kel kíséri mindezt. A zongorakíséretek és a fúvós hangszeres dallamsorok kiemelendőek, a Blue Moon pedig Lee Yeon magabiztosságához mérten badass. Ji Ah egy kedvelhető női karakter, sokkal jobban tudtam vele szimpatizálni, mint a nyávogós lányfigurákkal, Dong Wookkal szép a kémiájuk, külső szempontból jól kiegészítették egymást, jól néztek ki a képernyőn.
Igyekeztem számomra minden pozitívumot összeszedni, ami miatt hatost adok neki, és ezek sem elenyészők, de azt hiszem, ha a sorozatra gondolok a jövőben, valószínűleg a negatívumok előbb eszembe fognak jutni. Dong Wookot először a Goblin kaszásaként láttam, és azóta kíváncsi voltam a munkásságára, így ennél a doramánál ő volt a húzóerő. És itt megjegyezném, hogy lehet, hogy velem van a baj és túl kritikusan néztem az alakítását, mert másokat nem olvastam panaszkodni erről, de ez nekem hatalmas csalódás volt. Nagyon jól állt neki ez a vörös adonisz szerep, tényleg, de ahogyan előadja… a falra másztam tőle. Talán a forgatókönyv is hibás lehet, amiért ilyeneket adtak a szájába, de ilyen nyálas dumákat is lehet úgy tálalni, hogy elaléljon tőle az ember. Ha meg kéne fogalmaznom, az zavart leginkább, hogy a lezsersége vagy a lazasága túlzó volt. Sármos akart lenni, de amikor pimaszul felvonta a szemöldökét, az jutott folyton eszembe, hogy a magabiztosságnak is van egy egészséges határa. Az viszont abszolút Dong Wook mellett szól, hogy a szomorú jeleneteket könnyekig hatódva néztem végig, főleg a vége felé.
A másik dolog az maga a főgonosz és a hozzákapcsolódó szálak. Ez a pacák egy karót nyelt, teljesen mű karakter, akivel a főszereplőink állandóan nagyzolni próbáltak és oda-visszadobálták a hatást kicsikaró, „menőző” mondatokat. Nagyrészt emiatt untam meg a végére. Nyilván jól hangzik néhányszor, kifejezi, hogy mennyire magabiztosak, kicsit javít a szereplők keltette hatáson, de hogy szinte végig ilyennel elütni a fő szálat? Emellett az aranyos shipünk is teljesen elenyészett a végére, csontra nem érdekelt a sorsuk, pedig ők voltak a legfontosabbak. Ha kicsit pörgősebb lett volna a cselekményszál a 12-13-14 epizódokban, szerintem sokkal jobban fenntartotta volna a figyelmet.
Sajnálom, hogy Rangot csak a végére kedveltem meg, és az elején nem értékeltem eléggé a karakterét. Pont abban az időben néztem olyan sorozatokat, ahol a fiúszereplőknek volt valamilyen testvér-hiányos száluk és amikor ez a dráma is ezt nyomta az arcomba, onnantól az egész karakter ellenszenvessé vált. Pedig a legnagyobb tragédia őt érte és milyen szép jellemfejlődésen ment keresztül…

Dimma

Imádtam. <3
A legjobb fantasy drama volt amit eddig láttam. Igaz, hogy maga az alap történet nem olyan nagy szám, de annyira jól volt összerakva az egész! Egy percét sem untam.

Netta88 

Imádom a kitsunékat – illetve koreaiul gumihonak nevezik őket –, és már akkor felfigyeltem erre a sorozatra, amikor futott és a figyeltjeim nézték. Akkor nem akartam nézni, mert igazából nem szeretek épp futó sorozatokba belekezdeni, mert vagy túl jók és utálok várni, vagy annyira nem jók és elfeledkezem róluk.
Most, hogy néztem, szerettem volna darálni, de mivel anyuval néztem, és leginkább csak este tudtunk nézni 1-2 részt, így elmaradt a darálás, és megmaradt az a kis türelmetlenség, hogy mikor nézzük már a kövi részt. Engem nagyon lekötött, tetszett is. Egyszer, úgy a 10. rész körül éreztem azt, hogy na, ne, ez is az a tipikus dorama lesz, aminek az utolsó x része csak arra lesz jó, hogy felnyomja a vérnyomásom, de végül nem így lett, aminek örülök, mert pozitív csalódás volt, ahogy a karakterek is. Nem volt áskálódó exbarátnő, menyasszony, anyós, nagyapa stb., ami számomra nagy pozitívum, mert utálom az ilyen karaktereket.
A nagyi néha kicsit felhúzott, de még határon belül maradt. Ji Ah sem volt az a hisztiző főhősnő. Tetszett a talpraesettsége, hogy vissza mert szólni. A végén egy kicsit elgyengült, de szerintem az belefért, ha a helyzetet nézem, amiben volt. Yeon karaktere elég tipikus volt: gazdag, jóképű, beképzelt, de talán nem volt olyan bunkó a főhősnővel, mint általában a társai. Érdekes volt a hajszín változása, hol barnásabb, hol vöröses, szinte már narancssárga haja volt, de azt sajnáltam, hogy elég kevésszer mutatta meg az erejét, és hogy egyáltalán nem változott rókává, csak egyszer picit, és akkor is úgy nézett ki, mint Naruto, amikor előjött belőle a kilencfarkú és látszott 5 farka, olyan vörös körvonalként körülötte. Egyébként Yeon (Dong Wook) nem rossz pasi, de engem mindig valahogy a rosszfiúk vonzanak jobban, ahogy itt is. Rang (Kim Bum) egyből levett a lábamról, és egy idő után sokkal jobban érdekelt, hogy mi lesz vele, sokkal jobban aggódtam érte. Az ő karakterfejlődése emelhető ki legjobban az egész történet során. Imádtam. spoiler Jaj, és ha már Rang, akkor Yoo Ri és Shin Joo… én azt hittem, hogy Yoo Ri szerelmes Rangba, folyamatosan ezt az érzést keltette, és amikor így hárman együtt voltak, még inkább ezt éreztem, aztán meg benyögi, hogy szakít Shin Joo-val, csak pislogtam, hogy azt ezek mikor kezdtek járni? Mert oké, hogy lefeküdt vele, de… és igazából a végén sem éreztem azt, hogy szereti a férfit. Shin Joon látszott, hogy érdekli, szereti a lányt, aranyos is volt, kedveltem a karakterét. Yoo Ri-t is egy idő után megkedveltem, de az érzései valahogy nem jöttek át Shin Joo iránt.
Imoogi… hát… valamiért olyan ismerős volt a színész arca, de még nem találkoztam vele azelőtt semmiben… igazából annyira nem volt ijesztő a karaktere. Jobban beparáztam a két szellem kislánytól, mint tőle. :"D Sőt, Rang is veszélyesebbnek tűnt az elején, mint ő. Na jó, azért a kórságát nem kapnám el szívesen. Brrr… Voltak azért jó pillanatai, de nem is tudom… Igazából az egész sorozat ilyen volt. Érdekesek voltak a legendák, a lények, ahogy bemutatták őket, (azért a Csigamenyasszonyra rá kellett keresnem, hogy az mi fán terem xD), érdekesen indult az egész történet, de valahogy a végére tényleg már csak az érdekelt, hogy mi lesz Rang-al.
Nem volt hibátlan történet, voltak „hogy került oda” vagy épp „az emberek épp hullanak mint a legyek, ezek meg randiznak, mintha mi sem történne” gondolataim, zenék közül is csak a Blue Moon fogott meg, de ezeket leszámítva még így is azt hittem, hogy új kedvencet avatok, de… a keserédes vég miatt, amit nem tudok megbocsájtani, nem kerül be a kedvenceim közé. :(

1 hozzászólás
Ainsel 

Amekkora lelkesedéssel néztem a sorozat első felét, pont annyira lett elegem belőle a második felére. Gyakorlatilag abba is hagytam, kellett 6 hónap, mire rávettem magam az utolsó 3 rész végignézésére. Az elején Ji Ah szimpatikus volt, végre egy okos, talpraesett női főszereplő. Na, a végére ez teljesen eltűnt, és egy rinyagép lett belőle, aki folyamatosan csak szenved és picsog. Lee Yeon szintén, kezdetben elhittem neki, hogy egy ravasz, zárkózott, nem teljes mértékben jóindulatú – mondhatni inkább bunkó – róka. A végére… pffff. Rinyagép 2. Összefoglalom az utolsó 3-4 részt:

-Feláldozom magam érted!
– Nem! Akkor inkább én halok meg!
– Ne mondd ezt, neked élned kell, én akarok meghalni, mert szeretlek!
– Nélküled nem akarok élni, életem szerelme, te legyél boldog, én halok meg!
– A halálon túlról is szeretni foglak, de engedd, hogy én haljak meg, te pedig élj tovább!
– Jó, akkor találjunk ki valamit helyette (Úgyis átverlek, és meghalok érted.)
– Jó, biztosan minden rendben lesz, és boldogok leszünk (Meg fogok halni érted, ahogy terveztem.)

Nos, ehhez nekem nagyon nincs türelmem, úgy voltam vele, hogy haljatok meg mindketten, idióták! Persze teljesen egyértelmű volt, hogy spoiler Mellesleg Rang sokkal, sokkal jobb gonosz volt, mint az a nyálas képű, komplexusos Imugi. Lényegében mintha a sorozat első fele után hirtelen mindenkinek egy silányabb változatát kapnánk. A történetnek is. Az elején voltak érdekes lények, esetek, a végére meg kaptunk egy… Imugit. Kössssz.

Reméltem, hogy lesz olyan jó, mint a Dokkaebi volt, és eleinte úgy is tűnt, de nagyon nem. Meg sem közelíti. Kár érte.


Népszerű idézetek

Shad 

Nam Ji Ah: Azt hiszed könnyű a vidékieket megközelíteni?
Lee Yeon: Ha én kérdezek, mindenki könnyedén válaszol.
Nam Ji Ah: Van valami titkos módszered?
Lee Yeon: Csak annyit kell tenned, hogy egyenként eltöröd az ujjaikat.

1. évad 2. rész – I've Been Waiting for You
Theana 

Lee Yeon: Let’s have breakfast. Dried pollack soup is the best for hangovers.
Nam Ji Ah: Did you make all of this by yourself?
Lee Yeon: That isn’t important. It’s the thought that counts.

1. évad 7. rész – The Trap of Samsara
Theana 

Nam Ji Ah: They say if you buy your girlfriend sneakers, she'll run away.

1. évad 11. rész – Ground Cherries
Theana 

Lee Yeon: It’s just a B-rated progam.
Gu Shin Joo: It’s the only show you enjoy! “Unveiling Urban Legends.” You even posted a comment on their website that the Grim Reaper’s outfit was all wrong.
Lee Yeon: I know Grim Reapers well… Concentrate on driving!

1. évad 1. rész – The Incident That Occurred on Yeou Gogae
1 hozzászólás

Hasonló filmek címkék alapján