Happiness (2021–2021) 88% 50★

Az a helyzet, hogy nem érdekel, én erre 10 csillagot adok.
Lehetne elemezgetni, egy órán keresztül akár, mit is láttunk ebben a sorozatban, de inkább azt mondom, hogy nézze meg mindenki.
Nem egy könnyű darab, meg tudta ülni a gyomromat, de mégsem annyira, hogy ne akarjam folytatni. Pedig ha rólam van szó, általában ilyenkor félreteszem a sorozatot kb két hétre és emésztek. :P
Valami mégis vitt tovább, talán a főszereplők állhatatossága, erkölcsi szilárdsága és egymás és felebarátjuk iránti szeretete volt az. Fújj…milyen nyál, de tényleg fantasztikus karaktereket dobtak össze. <3 A színészek között annyira jóóó volt az összhang, amit láttam én már néhány videóban is korábban, de abszolút felülmúlták a várakozásaimat. Főleg Han Hyo Jo a W után…, de PHS-iket is szuper volt újra látni, a szemei még mindig levesznek a lábamról. :)
Azt kell mondanom, hogy a színészi gárda tökéletes volt! Olyan érzelmeket tudtak kiváltani belőlem, hogy inkább el sem árulom. :D
Egyszerűen hihetetlen volt látni, mit hoz ki az emberekből egy ilyen helyzet, s közben tudom, hogy sajnos nagyon is lenne ilyen a való világban is.
Sok mindent lehetne írni, a lényeg, hogy nekem nagyon bejött a sori, szinte mindent szerettem benne, különösen tetszett a filmzene, tökéletesen kiegészítette a sorozatot, jelentősen hozzáadott a hangulathoz.

Tetszett. Az ilyen történetek általában filmben szerintem sokkal jobban működnek, mert úgy nincs ideje a sztorinak ellaposodni, s ezt tudom felhozni negatívumként csak, hogy néha lelassúlt a történet, s vártam, hogy történjen végre valami izgalmas. Viszont a színészek annyira profin hozták a karaktereiket, hogy nem tudtam nem leragadni a képernyő előtt, s az OST valami zseniális volt.
Jó kis sorozat volt, lebilincselte a figyelmemet rendesen, s ezért lehet, hogy látszani fog az elfogultság a csillagozásomban, de oh well, én már csak ilyen vagyok :)
spoiler

Kár hogy ennyire sablonos volt a sztori. :( Sokszor untam a történéseket sajnos, mert többször láttam már ilyet. Tudom, mondani valószínüleg könnyebb mint megcsinálni, de legalább kitalálhattak volna egy-két érdekesebb karaktert vagy szituációt…
Ami pedig a végére már igazán zavaróvá is vált, az az hogy a lakók szinte mindegyike idegesítő volt. Nagyon. Számomra ez elég sokat rontott a hangulaton. Ezek a karakterek/színészek tényleg komikussá tették amit láttam.
A főpárost csak a többiekhez mérten visszafogottabb játékuk miatt kedveltem meg. Ők és a sorozatban hallott dalok egy picit azért segítettek abban, hogy végíg nézzem… De 10 csillagot nem tudok adni.

A legvégét összecsapottnak érzem, de nem tudok rá nem 10 csillagot adni, annyira imádtam nézni! :)) A többit később :DD
***
Másodszorra még sokkal jobban is tetszett! :D
Alapvetően szeretem a zombis sorozatokat-filmeket, itt pedig olyan döbbenetesen megoldották, hogy ne a zombik, hanem az emberek legyenek a szörnyetegek, hogy nekem e miatt még jobban bejött a sorozat. A covid is zseniálisan bele van építve (ehhez nagyon jókor is jött ki), és a szereposztás is nagyon jól sikerült.

Alig vártam, hogy a katonaságból frissen visszatérő Hyung Shik új szerepet kapjon – de magamtól eszembe sem jutott volna egy ilyen karakter. Imádtam Jung Yi Hyun-t az első pillanattól fogva – a fellépését, az eszét, az emberségét, a harcmodorát (zombikkal és emberekkel szemben… ;)), a kedvességét, lágyságát és még sorolhatnám :)))) <3

Han Hyo Joo pedig szerintem remek párja volt (bár így visszagondolva, mintha az összes kolléganőjével remekül működne a kémia a sorozataiban, I wonder why :DDD) és itt neki is nagyon imádtam a karakterét. Sae Bom sokszor keményebb, de pl egy tünemény, ahogy a „kölcsönkapott” kislánnyal bánik <3 És én imádtam, hogy ilyen badass :D

Amiko először néztem, a vége meglepett és nagyon befejezetlennek tűnt, de most, hogy nem vártam teljes, tökéletes lezárást, abszolút elégedett vagyok így a végével :) Úgyhogy rá is nyomtam a kedvencre, tuti fogom még nézni! :))

Ah, a mellékszereplőkről is annyit tudnék még beszélni! XDD

Nagyon tetszett. Csak azért nem kap több csillagot, mert ezt is lehetett volna rövidebbre fogni és volt a végén egy dolog, ami nagyon kiakasztott.

AMI NAGYON BEJÖTT:
– A hangulat. A zenék. Ó, istenem, annyira jó muzsikák csendültek fel. Ez volt a két kedvencem:
https://www.youtube.com/watch…
https://www.youtube.com/watch…
– A két főszereplő és a kapcsolatuk. Eleve elég fura lelkületűek voltak mindketten… spoiler A csaj a terrorelhárításnál dolgozik, a pasi nyomozó, mindketten nagyon nyugodtan és logikusan reagáltak a legtöbb húzós helyzetben. Egyikük sem volt besza.ri. Nem kellett féltenem őket, mikor épp hadakoztak valakivel (többnyire az őrjöngő fertőzöttekel). És ami a legjobban bejött: ha valamelyik kedves lakó kihúzta a gyufát, és túl sokat hisztizett vagy őrjöngeni kezdett kezdett, simán pókerarccal felrugdosták őket. :D
– Hogy nem a fertőzöttek voltak itt az igazi veszedelem, hanem az egészséges lakók, akik unalmukban egymást szekálták. Hogy kifordult magából mindenki a végére…
– Andrew. Andrew, te kis huncut. :D spoiler
– Hogy voltak karakterek, akik ragaszkodtak hozzá, hogy a fertőzöttekkel is emberként bánjanak.
– Hogy a végén a csaj spoiler:) (Ó, az a kanapés jelenet.)
– A testvérpárt tökre bírtam, és a katona pasit is, aki a fertőzés terjedését próbálta megakadályozni.

AMI NEM TETSZETT:
– A 7-10 részeknél eléggé leült a sorozat.
– A csaj döntése a fecskendővel… Igen, biztos rohadék vagyok és a pokol tüzén fogok elégni, hogy így gondolom… De ha nekem egy ilyen cuki férjem van otthon spoiler, akkor nem spoiler, hanem spoiler. spoiler -_–

Összességében nagyon jó, hangulatos, fordulatos, izgalmas sorozat volt.

Tetszett a sorozat, de azért nekem nem érte el azt a szintet, amit a korábban látott zombis filmek/sorozatok elértek nálam. Érdekes volt, hogy egy lakóközösségből mit hoz ki egy ilyenfajta karantén, a világtól való ilyen szintű elzárás. A negtaív szereplők szerintem a szokásos felhozatal voltak, a végére már őrjítően idegesítő kategóriába estek. Tulajdonképpen az alapkonfliktus és az ezen a szálon futó történet eléggé le tudott kötni, de sokszor az az érzésem támadt, hogy elfelejtenek karaktereket – pedig azért itt nem is volt még annyira sok szereplő. A fertőzés kialakulását azért itt is nagyon kreatívan oldották meg, tetszett az a megoldás, hogy spoiler. Amit viszont nem tudtam megérteni, hogy többször semmiféle fegyver nélkül szaladgáltak a folyosón, miközben tudták, hogy bejuthattak fertőzöttek a házba. Erre azért figyelhettek volna, mert az egy dolog, hogy kijártak a házon belül, kommunikáltak egymással stb., de akkor is azért fura, hogy erre nem gondoltak. Ettől eltekintve egyébként elég izgalmas 12 része volt a sorozatnak, de azért a romantikus szál elég lagymatag volt, mondjuk szerintem nem is volt annyira fontos.

Valahol egy erős 8-as és egy gyenge 9-es értékelés között vacilálok. Nagyon nem tudom még hova tenni magamban a sorozat nyújtotta élményt, annyira egyedi és különleges atmoszférájú volt.
Tetszett az alapsztori, hogy az összezárt emberekből mit hoz ki egy váratlan karanténhelyzet, ahol az önös céljaik érdekében egyre keményebb megoldásokhoz nyúlnak, ahol mindenki mindenkire gyanakvóan tekint. A színészi játék – főleg a negatív szereplőké – elképesztő volt. Régen gyűlöltem már úgy gonosz karaktereket, mint ebben a sorozatban. A legtöbb szereplő motivációja, cselekedetének miértje logikusan volt felépítve. A fő történetszál nagyon rendben volt, bár azért lehetett sejteni, hogy egyes szereplőkkel valami nincs rendben, de amúgy végig lekötött.
A főszereplő párossal viszont valamiért nem tudtam azonosulni, főleg a szerelmi szál téren nem, ami kettejük között alakulgatott. Szerintem a fertőzéssel kapcsolatos történések és az ellenszenves lakók sztorija mellett az ő közös történetük kissé elnagyolt lett, és valahogy hiányzott belőle az az igazi drámai hatás. De az is lehet, hogy tévedek, és a sok koreai dráma már magasra tette nálam a lécet. :) Ettől függetlenül végig drukkoltam nekik.