A sötétség teremtménye (2023–2024) 79% 29★

Legyen egy jó indulatú hetes, még nem tudom eldönteni miért :P Oké nálam alapból rossz időszak a téma, többnyire nem szeretem az ilyen 1900–1980-s évek alatt játszódó sorozatokat/filmeket. Többnyire kerülöm is őket, de hát PSJ szóval belekezdtem. Azért az nagy szó, ha betegen is képes felhúzni egy sorozat:D márpedig ez párszor kiakasztott… szerintem feleslegesen nem csépelem a szót, mert az előttem lévő két értékelés nagyjából mindent leírt.
Amit még hozzátennék, hogy ami nekem a legnagyobb bajom ezzel a sorozattal, hogy ez nem dél-koreai volt…ohh igen ott játszódott, ott forgatták, koreai színészekkel, de ez a forgatókönyv amerikai volt. Az összes létező idegtépő kliséjével, az érzelmes jelenetek is amerikaiasak voltak. Ugyan ez volt a bajom anno az Islanddal is. Egy rakat totál felesleges , elhúzott jelenet. Az, hogy mikor PSJ csókjelenete volt (kivételesen még csak nem is sima puszika) az egyetlen amire gondolni tudtam: „jól van haladjunk már”… A szörny CGI-je nekem kicsit Sweet Home-s volt, ami azért gond mert ott valahogy el tudtam fogadni a képregény feelinget, itt ebben a közegben nagyon nem. Egy rakat logikátlanság volt benne, egy csomó mindenre nulla magyarázat spoiler, a kiszámíthatóságról ne is beszéljünk.
Karakterek? noh általában itt szoktam azt mondani, amit a forgatókönyvön elbukunk itt megnyerünk, hát itt sem. Van jó pár karakterünk, de eskü a legszerethetőbb karakter maga a szörny és egy idő után már egyenesen neki drukkoltam, hogy minél több férget nyírjon ki:D és a legnagyobb érzelmi töltet is az, ahogy parancsnokunk áhitattal nézi a teremtményét… Az elején Chae Okra azt mondtam nah nézzenek oda egy badass nő, de aztán elgurult a gyógyszer nála is és legszívesebben vasbakanccsal rúgdostam volna az idiótáját. Tae Sang meg bárgyú mosollyal és 600 sebből vérezve próbálja mindig kivakarni a csajt a szarból, amit okozott… mehh minnél többet írok annál jobban kiakaszt:D
Kinek? egyszer nézhető kategória, de nulla elvárással fussunk neki… a legszerethetőbb karakterek a mellékszereplők…saját felelősségre. Én azt mondanám, ha kevés időd van inkább keress másikat.

Borzalmas.
Nem tetszett. Nagyon nem.
Redditen valaki találóan azt írta, hogy olyan érzése volt, mintha egy 10 órás Marvel filmet nézett volna, nem pedig egy koreai sorozatot.

A legnagyobb bajom az volt vele, hogy tele van ZS kategóriás elemekkel és nem tudta eldönteni, hogy horror akar-e lenni, történelmi dráma, vagy romantikus sorozat. Mert ebben minden megvolt, de együtt nálam egyáltalán nem működött, sőt, idegesítő volt.

AMI NAGYON LERONTOTTA AZ ÉLMÉNYT:
– Rengeteg, mármint RENGETEG ZS kategóriás húzás van benne! (Példa: a japán katonák udvariasan tűzszüntetet tartanak, amíg a koreaiak, akiket le akartak lőni, lelket öntenek egymásba. A szörny mindenkit egy pillanat alatt elkap, főszereplőnket persze nem, mert ő ki tudja cselezi. És hasonlók…)
– teljesen hangulatidegen modern betétdalok, indokolatlan lassítások
– az izgalmas részeket lezavarják pár percben, az unalmasakkal viszont rengeteget foglalkoznak (az anthraxos dolgot is a 8. epizódban kb. 2 perc alatt lezavarják..)
– Park Seo Joon és Han So Hee között szerintem nulla kémia volt, komolyan, Kato és a szörny között több kémia volt. :D

AMI TETSZETT:
– A korrajz.
– A történet. Önmagában mindegyik vonal jó lett volna (elnyomott nép ellenállása, a két főszereplő egymásra találása, stb.), csak együtt nem működtek. Kétség kívül a japánok emberkísérletes vonala volt a legizgalmasabb.
– A szereplők nagyrészt idegesítettek, de a koreai oldalon a zálogházas öregasszonyt nagyon bírtam, a japán oldalon meg a festőt, Sachimotot.
– A cgi-ért annyira nem voltam oda, de amúgy képileg nagyon szép a sorozat.

Szóval sajnos csalódás volt. A kevesebb több lett volna, így viszont csak egy élvezhetetlen katyvasz volt nekem. :(