Gan ddeoleojineun donggeo (2021–2021) 83% 26★

A koreai sorozatok számomra mindig 4-5 résszel hosszabbak a kelleténél, szerintem irtózatosan hajlamosak a történetek elhúzására. Ezért bevallom, van, hogy bele is pörgetek egy-egy részbe, mert annyira nem bírom a tökölést, vagy mert épp érdektelennek érzem egy-egy mellékpár történetét, de ennek a sorozatnak minden percét végig néztem. Mondjuk a közepe táján már kezdtem érezni, hogy kezd nyúlni, mint a rá-gó-gu-mi, és a gonosszal való küzdelem is olyan kis semmilyen, nyúlfarknyi töltelék rész volt, de a sok humor, ami nálam tökéletesen betalált és azok az édes romantikus pillanatok, amit a főszereplők produkáltak, mindezért kárpótoltak. Na meg aztán az is sokat nyomott a latban, hogy nem kellett hozzá papírzsebkendő, boldog és szívmelengető véggel zárult a sztori, úgyhogy jó volt na. Még azt is megkockáztatom, hogy sajnáltam, hogy véget ért.

Nagyon szeretem a gumiho-s sorozatokat. Nagy várakozással néztem elébe. Jobbat vártam, de a sztori nem volt rossz. Szépen felépített, jó szereplőkkel, tele megható jelenetekkel.
Többet nem írok, mert az már spoilerezés lenne.

Kicsit félve kezdtem bele a sorozatba, jó ideje a listámon volt, de kár volt tőle tartani. Ez eleje inkább vicces volt, de ahogy haladt előre a történet, úgy lett egyre komolyabb, egyre inkább a romantikus vonal előtérbe helyezve. Egyre több aggodalom, szomorúság is került bele, de hát kell a dráma is, hogy ne legyen sima liba. Azért spoiler A két róka – , bocsánat, az egyik már ember – közös jeleneteit szerettem, igszi szeretem-utálom kapcsolat, mégis előbbi a valódi. POX. Hahaha. Ezt a poént már lelőtte nekem előre az Instagram, de így is vártam. :D
A bácsi és Dam kapcsolata irigylésre méltó. Az a bizalom, egymásra számítás, támogatás, végül szeretet, szerelem. Jó volt látni.