A történet középpontjában egy férfi gumiho (egy mitikus kilencfarkú róka), Lee Yeon áll, aki nemrég telepedett le a városban. A férfi képes emberi alakot felvenni, idejét pedig emberi lelkek megtisztításával tölti, habár eközben nagy pusztítást okoz. A tehetséges és vakmerő TV producer, Nam Ji Ah jelenlegi műsorában városi legendákat mutat be. Az acélidegzettel rendelkező nő bármit megtesz, hogy szokatlan, akár veszélyes dolgokat mutathasson be a tévében. Ji Ah számára Lee Yeon személye túl szép, hogy igaz legyen; a férfi egyszerre ellenállhatatlanul jóképű, intelligens és edzett, tehát ő maga lenne a tökéletes vendégszereplő. Lee Yeon szívtelensége viszont kétségeket kelt Ji Ah-ban, hogy a férfi valóban a mi világunkhoz tartozik-e.
Lee Yeon féltestvére, Lee Rang a létező legveszélyesebb emberek között élő gumihoként ismert. Habár ő maga is félig ember, mélyen megveti az emberiséget. Időnként embereket csábít el azzal az ígérettel, hogy teljesíti a kívánságaikat, ám ezért cserébe hatalmas árat kell fizetniük.
Netta88 értékelése
Imádom a kitsunékat – illetve koreaiul gumihonak nevezik őket –, és már akkor felfigyeltem erre a sorozatra, amikor futott és a figyeltjeim nézték. Akkor nem akartam nézni, mert igazából nem szeretek épp futó sorozatokba belekezdeni, mert vagy túl jók és utálok várni, vagy annyira nem jók és elfeledkezem róluk.
Most, hogy néztem, szerettem volna darálni, de mivel anyuval néztem, és leginkább csak este tudtunk nézni 1-2 részt, így elmaradt a darálás, és megmaradt az a kis türelmetlenség, hogy mikor nézzük már a kövi részt. Engem nagyon lekötött, tetszett is. Egyszer, úgy a 10. rész körül éreztem azt, hogy na, ne, ez is az a tipikus dorama lesz, aminek az utolsó x része csak arra lesz jó, hogy felnyomja a vérnyomásom, de végül nem így lett, aminek örülök, mert pozitív csalódás volt, ahogy a karakterek is. Nem volt áskálódó exbarátnő, menyasszony, anyós, nagyapa stb., ami számomra nagy pozitívum, mert utálom az ilyen karaktereket.
A nagyi néha kicsit felhúzott, de még határon belül maradt. Ji Ah sem volt az a hisztiző főhősnő. Tetszett a talpraesettsége, hogy vissza mert szólni. A végén egy kicsit elgyengült, de szerintem az belefért, ha a helyzetet nézem, amiben volt. Yeon karaktere elég tipikus volt: gazdag, jóképű, beképzelt, de talán nem volt olyan bunkó a főhősnővel, mint általában a társai. Érdekes volt a hajszín változása, hol barnásabb, hol vöröses, szinte már narancssárga haja volt, de azt sajnáltam, hogy elég kevésszer mutatta meg az erejét, és hogy egyáltalán nem változott rókává, csak egyszer picit, és akkor is úgy nézett ki, mint Naruto, amikor előjött belőle a kilencfarkú és látszott 5 farka, olyan vörös körvonalként körülötte. Egyébként Yeon (Dong Wook) nem rossz pasi, de engem mindig valahogy a rosszfiúk vonzanak jobban, ahogy itt is. Rang (Kim Bum) egyből levett a lábamról, és egy idő után sokkal jobban érdekelt, hogy mi lesz vele, sokkal jobban aggódtam érte. Az ő karakterfejlődése emelhető ki legjobban az egész történet során. Imádtam. spoiler Jaj, és ha már Rang, akkor Yoo Ri és Shin Joo… én azt hittem, hogy Yoo Ri szerelmes Rangba, folyamatosan ezt az érzést keltette, és amikor így hárman együtt voltak, még inkább ezt éreztem, aztán meg benyögi, hogy szakít Shin Joo-val, csak pislogtam, hogy azt ezek mikor kezdtek járni? Mert oké, hogy lefeküdt vele, de… és igazából a végén sem éreztem azt, hogy szereti a férfit. Shin Joon látszott, hogy érdekli, szereti a lányt, aranyos is volt, kedveltem a karakterét. Yoo Ri-t is egy idő után megkedveltem, de az érzései valahogy nem jöttek át Shin Joo iránt.
Imoogi… hát… valamiért olyan ismerős volt a színész arca, de még nem találkoztam vele azelőtt semmiben… igazából annyira nem volt ijesztő a karaktere. Jobban beparáztam a két szellem kislánytól, mint tőle. :"D Sőt, Rang is veszélyesebbnek tűnt az elején, mint ő. Na jó, azért a kórságát nem kapnám el szívesen. Brrr… Voltak azért jó pillanatai, de nem is tudom… Igazából az egész sorozat ilyen volt. Érdekesek voltak a legendák, a lények, ahogy bemutatták őket, (azért a Csigamenyasszonyra rá kellett keresnem, hogy az mi fán terem xD), érdekesen indult az egész történet, de valahogy a végére tényleg már csak az érdekelt, hogy mi lesz Rang-al.
Nem volt hibátlan történet, voltak „hogy került oda” vagy épp „az emberek épp hullanak mint a legyek, ezek meg randiznak, mintha mi sem történne” gondolataim, zenék közül is csak a Blue Moon fogott meg, de ezeket leszámítva még így is azt hittem, hogy új kedvencet avatok, de… a keserédes vég miatt, amit nem tudok megbocsájtani, nem kerül be a kedvenceim közé. :(