Yamaguchi Kumiko kezdő tanár. Nagy reményekkel kezd tanítani egy fiú iskolában, de hamar rá kell döbbennie, hogy ez nem olyan, mint ahogy elképzelte. A legrosszabb osztályt kapja a 3-D-t. A diákok nem tanulnak, durvák, verekednek és utálják a tanárokat.
De Kumiko lelkesedése nem lankad,… [tovább]
Gokusen (2002–2008) 19★
Szereposztás
Kedvencelte 8
Várólistára tette 45
Kiemelt értékelések
Gondoltam írok néhány gondolatot az első évadról, mielőtt még teljesen beszippant a második. Vagy talán, látva a második évadot, előjön, mennyire szerettem az elsőt. :)
Nakama Yukie nagyszerűen játszik. Nálam abszolút nyerő. A kedvencem, mikor magával folytat komplett párbeszédeket, ilyenkor mindig fülig ér a szám. :D De ott van a komoly oldala is, és fiatal kora ellenére nagyon szépen tanítgatja a fiúkat az élet dolgaira.
Szerettem, hogy részről-részre közelebb kerül a diákokhoz, a srácok egyre inkább megbíznak benne. Nagyon jó volt, hogy minden epizódban más kapott nagyobb szerepet, így beleláttunk a lelkükbe, életükbe és problémáikba. Mindenkit nagyon megkedveltem és most nagyon szenvedek, mert a második évad felénél járok és hiába, nincs meg az a fajta kötődés, mint Shinékkel. Pedig nem rossz ez az évad sem, egészen sok mindent próbálnak kihozni belőle, de nekem nálam mégis elmarad az első évadtól.
A másik kedvenc színészem, az igazgatóhelyettest alakító, Namase Katsuhisa. Zseniális a faszi, de komolyan. :D Kíváncsi vagyok, hogy mennyit állt a tükör előtt, míg kitalálta ezt a sok idióta grimaszt. Nem tudom elképzelni, hogy nem szakadtak a röhögéstől forgatás közben. :D Örülök, hogy őt is áthozták az új részekbe, nélküle nem lenne ugyanaz az egész.
Nagyon furi, hogy milyen fiatalka volt itt Matsumoto Jun és Oguri Shun. :) Kis babaarcúak. Szerintem a többiekkel együtt nagyon jól megformálták a karaktereket. És úúúgy hiányoznak az osztályból! Nem tehetek róla! :D
Még egy pár szó Yankumi családjáról. Valahogy nem így képzelek el egy yakuza családot. :D Egy bölcs és támogató nagypapa és a többi különc figura, akik imádatukkal veszik körül a lányt. Nagyon szeretetreméltóak. :)
Lassan jövök a második évad értékelésével is, kíváncsi vagyok, mit hoznak ki a másik 5 részből.
Összesítés: bárki kezd is bele, NE nézze meg egyhuzamban a három évadot! Mindhárom évadot megéri megnézni, mind tanulságos, néhol szívszaggató, de legfőképp mosolyt csal az arcodra. Mindegyik csapat nagyon jó, bár az első verhetetlen, mégis az összes csipet csapat nagyon szerethető. Ennek ellenére, ha egyszerre darálod le az egészet a végére kicsit belefásulsz, hogy minden egyes rész teljesen ugyanúgy épül fel és mikor 30.-jára nézed végig , kicsit veszít a színességéből a sorozat. Hagyjatok egy-két hetet az évadok között és akkor végig ugyanazzal a „túlcsordul a szívem” érzéssel nézhetitek a sorozatot:)
1. évad:
kicsit félve kezdtem neki, de azt vettem észre hogy Kumiko és Shin függő lettem :) Az egész sorozat úgy van felépítve a rész első fele abszolút túltolt bugyuta poénokból áll, majd kb a felénél szépen kirajzolódik egy fontos probléma, amit körbe járunk , megoldunk és tanulunk belőle. Még az elején végig neveted , a második felét végig aggódod és izgulsz értük, majd a legvégén túlcsordul a szíved miattuk :) Sok nagyon fontos témát feszeget és bár nagyon bugyuta humora van, mégis tanít és csak mosolyogni tudsz rajtuk:) Karaktereknél a Kumikot játszó színésznő gyönyörű , de a harci jelenetek nem igazán mennek neki >< Diákokat viszont imádtam egytől egyig … az összetartásukat, barátságukat, mindegyik kis különálló személyiségét :) Matsumoto Junnak Sawada karaktere rettentően jól állt (Boys over flowersben nem igazán nyerte el a szívem) és hát Oguri Shun cukorfalat volt 16 évvel ezelőtt :P de én Kuma karakterét is nagyon szerettem :) áhh jó volt ez nagyon:) Jöhet a második évad! :) és még valami… bárcsak léteznének ilyen tanárok… akik nem csak ítélkeznek, hanem utána járnak melyik gyerek miért olyan amilyen és átsegítik a bajon. Miért van az, hogy ilyen tanárok csak a mesében léteznek?:(
2. évad:
Érdekes volt, mivel nagyon-nagyon sok helyzet szinte egy az egyben ugyanaz volt, mint az első évadban, mégis mindegyik helyzetből teljesen más tanulságot és végkifejletet hoztak ki. Nem volt rossz csapat ez, de az első évad srácait nem lehetett felül múlni :) Örültem Kuma megjelenésének, kis színfolt volt az első évadból:)Talán pont az Ő része érintett meg a legjobban ebben az évadban. Engem totál idegesített Yankumi rajongása a „szépfiú tanárúr” iránt, teljesen felesleges volt mind a sztorihoz mind úgy egyébként is. Ebben az évadban, bár ugyanúgy élveztem, azért picit egy kaptafát kezdtem érezni:) a részek még mindig ugyanúgy épültek fel, Yankumi berongyol előadja, hogy ő a tanáruk, ezen minden rosszfiú kiakad, Yankumi követeli, hogy adják vissza az „értékes diákjait” majd szétver mindenkit:D Ettől függetlenül még mindig mosollyal az arcomon néztem végig minden részt:) Nakama Yukie-nak még mindig nem megy igazán a verekedés, de néhol már talán elhittem neki, hogy legalább egy jobb egyenest be tud húzni :P Kíváncsian várom mit tudnak kihozni a harmadik évadból:)
3. évad: sok mindent nem tudok mondani róla, copy-paste első két évad, csak mindig más tanulság jön ki a helyzetek végéből:) Ez a csapat jobban tetszett, mint a második évad, de az elsőt ugyancsak nem verheti. Túl magasan volt a léc:) Viszont rájöttem Haruma Miura-t már láttam egy sorozatban és ott is imádtam:) Ennek a srácnak igazi rosszfiús angyal arca van:) Tudom ez most ellentmondás, de ha megnézitek rájöttök miért mondom :P
1. évad
Ez egy nagyon szórakoztató sorozat. Tele van túlzásokkal, bugyutaságokkal, de mindegyik rész egy-egy nagyon fontos témát jár körül (család, apai szeretet, anyai szeretet, bajtársiasság, emberség, barátság, tisztelet, csapatjáték stb.), amivel életre tanít. Nem veszi magát túl komolyan, ami nagy pozitívum, csak a mondanivalóját teszi oda, amivel viszont értéket teremt.
Csak az első évadot láttam, de kikapcsolt, igazán szórakoztató volt. Tanárként meg pláne :)(:
Ritka jó sorozat! A jakuza tanárnős vonaltól egy kicsit tartottam és egy percig sem gondoltam volna, hogy tetszeni fog, azonban annyira magával ragad az egész történet, hogy az valami hihetetlen. Én képtelen vagyok betelni vele. :)
Ezzel a sorozattal imádtam meg Matsumoto Junt és Oguri Shunt. Meg persze Nakama Yukie-t. Az első évadot néztem csak meg (+ a Graduation Specialt), és az elég is volt. A szereposztás parádés, a történet egyszerre mulatságos, szomorú és tanulságos is. Sok iskolába elkéne egy Yankumi.
Nekem a 3.évad volt az abszolút kedvenc. Valahogy sokkal viccesebb volt, mint a másik két évad, illetve kicsit komolyabb és durvább dolgok is történtek benne. Takaki Yuya, meg Miura Haruma párosítását, pedig az egész évad alatt imádtam :)
Népszerű idézetek
Ne arról szövegelj, ami elmúlt! Ha van időd kifogásokat keresni és másokat vádolni, akkor miért nem lépsz tovább és foglalkozol a jövővel? A felnőttek néha szemetek. Megértem a tanárok elleni haragodat is. De a kicsapás alapját te adtad, nem? Nem igazságtalan másokat hibáztatni mindenért? Senkinek sem egyszerű az élete. Ha nem vagy képes egyedül venni az akadályokat, egy kis esés, és véged. Miért ragadsz le ugyanott? Még nagy út áll előtted. Egyedül kell alakítanod a jövőd! Tudod mit kell tenned, ugye?
Tudjátok, az élet szerelem nélkül olyan, mint egy yakuza film Takakura Ken nélkül.
Ha van valaki, aki törődik velünk, képesek vagyunk igaz életet élni.
A tanulás nem a jó jegyekért folyik, hanem hogy képessé tegyétek magatokat a nehézségek leküzdésére! Az ember nem tud egyedül élni. Ezért tanulja meg, hogyan éljen másokkal. Az iskola arra van, hogy megtanuljátok ezeket. (…) Talán nem vagytok kitűnők a tanulásban, de ismeritek a legfontosabb dolgot, az emberséget… Itt belül… Szóval menjetek, és éljétek az életetek büszkeséggel, bizalommal és méltósággal.
Mindenki szeretne elfutni, amikor baj van. De ha elfutsz, akkor ennyi és kész, nem igaz? Még akkor is, ha valami rossz történik, össze kell szedned magad és továbbmenni. Hát nem erről szól az élet?
Minden ember életében eljön az idő, amikor meg kell védenie valami fontosat. Ha eljön az idő, az adja meg az értéketek, hogy mire vagytok képesek. A harc alapformája az egy-egy ellen, puszta kézzel. Ne keverjétek össze a közönséges erőszakkal! Harcolni azzal a szenvedéllyel kell, amellyel meg akarsz védeni valamit, ami fontos neked.
Az élet szerelem nélkül olyan, mint egy lovagfilm Takarura Ken nélkül
Yankumi: Az osztályfőnöke vagyok, Yamaguchi Kumiko!
Ryu: Neked semmi közöd ehhez