Az ítélet (1982) 73% 23★

Paul Newman egy nagyon híres és ismert filmsztár és ebben a filmben nagyon erőteljesen bizonyítja azt, hogy nagyon jó színész is. Természetesen ehhez szükség volt egy remek forgatókönyvre és rendezőre is. Ebben a drámában megmutatja, hogy nem csak a népszerű szívtipró kalandort és a vagány hőst képes megjeleníteni, hanem az esendő és nem minden esetben szerethető figurát is, egy „antihőst”.
Nagyon sok bírósági tárgyalásról és perről szóló filmet láthattunk, melyekben központi szerep jutott a per anyagának habár ez itt is megrázó és fontos tényező, de jelen film inkább a főszereplő karaktert helyezi a központba. A veterán kiégett és megcsömörlött ügyvédet, aki megbizások hiányába temetésekre jár osztogatni a névjegykártyáját, és amikor megkapja a lehetőséget egy kártérítési perrel arra, hogy visszatérjen az ügyvédi munkához, csak nagy nehezen jönnek az ötletei és egy olyan személy is akadályozza, akiben eleinte bizodalma van.
A film lassú dráma, de megfelelően adagolja a történet darabkáit, ahhoz hogy a néző ne unatkozzon, bár azt biztosra veszem, hogy sokat nagyon unalmasnak fogják találni a film dramaturgiáját.
Az ügyvédi munka árnyoldalainak bemutatásával a film eléri, hogy mi se higgyünk a bírósági eljárások igazságosságában és kételkedjünk benne. Csak a siker számít az emberi sorsok pedig másodlagosak kiváltképp a gazdag emberek számára.
A női főszereplő Charlotte Rampling szintén remek alakítással egészíti ki a szereplőgárdát, melyben nagyon sok ismerős arcot találhatunk. Csábító, esendő, intrikus karaterét még akkor sem lehet teljes szívből gyűlölni, amikor kiderül tette.
Szerintem ez egy remek film, de a mai filmeken „szocializálódott” nézőknek lehet, hogy nem lesz kielégítő, mert a vizuális élmények helyett más ínyencségekkel kecsegtet.

Azt nem mondanám, hogy lerágtam a körmöm izgalmamban, de azért arra egynek jó volt, hogy időnként felidegesítsen.