Atomcsapda (2002) 77% 58★

Akik el szokták olvasni azt a sok suta betűt, sok kusza vonást, amit ide vetek, tudják jól, hogy olykor személyes élményeket is mesélek. Ez most is így lesz.

2004-ben kezdtem el DVD-ket gyűjteni. Ez volt az egyik első filmem, amit eredetiben kaptam meg, és rengetegszer láttam abban az időben. Rettenetesen odáig voltam érte. És most… Újranézve is azt mondom, hogy ez egy rohadt jó film. Gyakorlatilag minden a helyén van ebben az alkotásban. Az egyik legjobb a két főszereplő interakciója. Az kiváló. A hangulat és minden más nagyon rendben van. A mostani újranézésnél néhány nagyon súlyos mondatra is felfigyeltem, amik gyerekként nem tűntek fel / nem értettem. Egyetlen egy problémám van vele. Annak ellenére, hogy érzékelteti, hogy mekkora katasztrófa történhetett volna, ezt mégsem tudta olyan jól bemutatni, mint véleményem szerint szükséges lett volna. Tehát, nincs meg az az érzés, mint a Csernobilnál, hogy ha ezt nem oldják meg, akkor mind megdöglünk. Ezt az egy dolgot leszámítva pompás alkotás. (Nem csak a nosztalgia miatt. Pár alkotás sokat vesztett újrázás után. Ez nem.) Ott a helye a legjobb tengeralattjárós filmek listáján.

Kétségkívül kemény film, de témájából kifolyólag nem is lehetne nem kemény. A feldolgozott események dramatizációja és a valóságtól való eltérések sora nem tűnik annyira lényegesnek, mivel az átadni kívánt mondanivaló célt ér és maga a film felfogható drámai tiszteletadásnak még a jelenlegi formájában is.

A film egyrészt tengeralattjárós akciómozi inkább hangsúlyos drámai, mint szórakoztató felhangokkal, másrészt a pár éve hatalmas slágerré vált Csernobilhoz hasonló kvázi-horror, amiben az emberek a sokáig az ismeretlenség homályában rejtőző radioaktív sugárzással és a vele járó rengeteg nyomorúsággal küzdenek, harmadrészt afféle történelmi tabló, ami azt hivatott bemutatni, a regnáló hatalmak politikai játékai közben mennyire sokat ér olykor néhány ember elszántsága és lélekjelenléte, józan esze. Nehéz is volna ezek után kétségbe vonni, hogy miként Csernobil esetében a likvidátorok, tűzoltók, bányászok és mindenféle oda vezényelt dolgozók és szakemberek, úgy a szovjet tengerészek ebben az esetben is az emberiség kollektív érdekeit, ha úgy tetszik, túlélését szolgálták önfeláldozásukkal.
Érdemi tartalmát nézve az Atomcsapda abban mindenképpen szimpatikus mű, hogy kellő hangsúlyt fektet az atomenergia legelsősorban is felelős felhasználásának fontosságára. Arra, hogy miközben az emberiség részéről óriási teljesítmény volt megzabolázni ezt az energiát, furcsa mód arra nagyon lassan és fokozatosan ébredt csak rá, mennyire nehéz tartósan biztonságos keretek között tartani. Az uralmat felette nem csak a legendásan öntörvényű műszaki normákkal és politikai inkompetenciával megvert Szovjetunióban vesztették el, hanem idővel olyan haladó országokban is, mint Japán, jelezvén, atomenergiához nyúlni csakis hosszú távú elkötelezettség, előzetes túlbiztosítás, odaadó figyelem, fegyelem és profizmus biztosításával lehet. Nem spórolhatunk semmin!

A film kivitelezése egyébként kiváló, ízléses a megvalósítás, hangulatos a fényképezés, feszes a rendezés, jó a szereplőgárda. Neeson és Ford is meglepő, egyiküktől sem gondolná az ember kézenfekvőnek az eljátszott szerepet, Neeson esetében ráadásul ma már konkrétan rácsodálkozik az ember, milyen komoly drámai felhangokkal tudott játszani korunk legnagyobb akcióapuja (ugyanezt a hatást vélhetően fekete-fehér kivitelezése miatt a Schindler listája szerintem nem tudja ilyen direkt módon kiváltani).
A mozi nagyrészt intelligensen használja a számítógépes képalkotás adta lehetőségeket is, néhány víz alatti jelenetet nem számítva általában jó ízléssel megfestett képi világgal találkozhatunk.
A történetszövés nagy erénye, hogy humanista és meglepően jól hozza az elvárt „oroszos” fordulatokat: spoiler

Sikerült alkotás, így többedik nézésre meg is lepett, hogy Bigelow-rendezés, akit ugyan évről évre egyre többen bírálnak A bombák földjén miatt, de valójában mindkét filmjével bizonyította, hogy nő létére férfias témákról és konfliktusokról is lehet korszakos jelentőségű történeteket mesélni.

A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. És valóban.
Hihetetlenül erős film azokról az emberekről, akik egymásra vannak utalva egy nagy szellemiség, ideológia égisze alatt, de mégis, mikor beüt a krach, egy számít csak: embernek maradni. Hús-vér lénynek. Minden más úgy lesz másodrendű, hogy egyben elsőrendű okai is az „árulásnak”; haza, politika, eszme. Mert a hazájukat védték azzal, hogy nem kockáztattak háborút, a törékeny politikai egyensúlyt, az ideológiát (itt éppen a kommunizmust, de bármi lehet).
Ehhez kell kérem a bátorság. Hihetetlen. Én nagy ellenzője vagyok a diktatúráknak jobb- és baloldalon egyaránt, de a hősöket nem szabad megtagadni, szolgáljanak bármely oldalon is. Nekik pedig kijár a tisztelet; katonák voltak, bajtársak, emberek. Örülök ennek a filmnek még akkor is, ha erősen átszövi az amerikai propaganda.

Kemény film. Az ideológia még hagyján, de amikor a legénység nekiáll javítani a hűtőrendszert, nulla védelemmel, extrém mennyiségű sugárzást kapva… Amikor a második csapat meglátta, hogy jön ki az első a kamrából… Ha az ember csak minimálisan is, de kapizsgálja a radioaktivitás témakörét, akkor ez kőkemény horror. Persze megtudtuk,hogy spoiler mindent megold.
Vannak tipikus amerikai giccsbe hajló részei a filmnek, ezért a -1 csillag.

Két nagyon jó színész, nagyon jó helyzetben. A Tengeralattjárón nem tudsz elbújni a kamera elől.
A Krimson Tide -al tudnám párhuzamba vonni, bár ez annál sokkal vontatottabb volt.

Amikor a srácokra ráömlött a primer-víz…. kirázott a hideg….

Azért azt undorítónak találom, hogy egy orosz hősöknek emléket állító filmet is sikerült az amcsiknak propaganda filmként lezárni. Azt olvastam, hogy miután a szovjet túlélők megnézték a mozit azt nyilatkozták, annyi igaz belőle, hogy valóban nem tört el az üveg és valóban megtörtént a katasztrófa. Amerika, mint barátságos, kedves megmentő? A szovjetek megmentője? Aludj el szépen, kis Balázs. Ha valaki ismeri a teljes történetet kíváncsi lennék ennek valóságtartalmára.

A csillagaim csupán a valódi hősöknek és a színészi játéknak szólnak.