Amerikai pszichó (Amerikai pszicho 1.) (2000) 72% 330★

Hát ez nekem most egy csalódás volt. Nem tetszett, pedig egész jól indult, csak aztán unalmassá vált. Az igaz, hogy Christian Bale jól játszotta a szerepét, de a sztori uncsi volt még így is. Lassú lefolyású. Reese Witherspoon meg csak úgy ott volt, de nem bírtam ezt a nyápic gazdag p*csát, fúj. Pedig vannak ennél sokkal jobb szerepei, de ez? Pfff… Egy kicsikét több izgalmat vártam volna, mint amit kaptam. spoiler A könyvet még nem olvastam, nem is igazán figyeltem, hogy könyv is van hozzá, nem hallottam még róla.

Az amerikai felsőosztály becsavarodó világát próbálta bemutatni a film, ahol is Bateman, hogy levezesse a feszültséget, gyilkol.
Érdekes volt látni ezt a maximálisan kifinomult életvitelt, ahol az a legnagyobb kérdés, hogy kinek milyen a névjegykártyája, ahol annyira nem érdeklik egymást az emberek, hogy egymás nevét megjegyezzék.
Bale Batemanje igazán jó volt, nagyon jól látszott rajta az elnyomott feszültség, hogy olyan emberek között kell élnie, akik baromira ellenszenvesek neki. Illetve nem, csak nem érdekelték úgy általában az emberek.
A gyilkosságok néhol kicsit túl voltak tolva, inkább nevettem rajtuk.

EMBEREK, MÉGIS HOL MARADT A PATTY WINTERS SHOW??

Jól tettem, hogy előbb a könyvet olvastam, és csak utána néztem meg, mert ha ezt látom először, akkor sanszos, hogy nem kérek a regényből – ami igazán nagy kár lett volna. Számomra az adaptációknak az a célja, hogy az alap rajongóinak adjanak némi pluszt, illetve hogy meghozzák a kedvet az alapműt nem ismerőknek az olvasáshoz. Azt már letisztáztuk, hogy a második kitételnél lebőgött… az elsőt, viszont egész jól hozta. Olyan nosztalgikus jelleggel, amikor Patrick kimerítő, reggeli készülődését, Luis vécés jelenetét vagy az ügyvédnek szóló telefont figyeltem, vagy a lemezekről szóló értekezéseit hallgattam a főszereplőnek.

Azt azonban nem értettem, nem értem változatlanul, hogy miért kellett belekavarni a jelenetek sorrendjébe, oké, hogy így is volt értelme a sztorinak, mivel eléggé epizódszerűen jelennek meg a könyvben is a fejezetek, de ez zavart. Mint ahogy az is, hogy pár vezetéknevet megváltoztattak, szinte totálisan irreleváns kis részlet, de a szituáció logikája mégis zavar. Ha már Ellis azt mondta, hogy Paul vezetékneve Owen, Timé meg Price, akkor miért kellett az előbbiét Allenre, az utóbbiét meg Bryce-ra váltani? Ennél és egy-két másik részletnél az volt a befolyásom, mintha a készítők úgy vágtak volna bele, hogy oké, adaptációt forgatunk, ám a regényt lusták vagyunk elolvasni, itt-ott erősen belelapozunk, ahol unjuk már Patrick fura rutinjait meg a sok márkázást. Ezzel kapcsolatban meg csak annyi a bibi, hogy így odaveszett a lényeg dinamikája, a hentelések és a szex között megbúvó valódi története az Amerikai psycho-nak, a felszínes társadalommal szemben felállított erőteljes kritika. Helyette az egészből a jobb pillanatai ellenére is egy fura horror kerekedett ki, amit legyünk őszinték, nem igazán lehet komolyan venni.

Christian Bale kapcsán nem lehet minimális kifogásom se, – bár ez a szinkronhang szerintem valahogy nem illett hozzá – tökéletesen alakította a filmesek által megkívánt szerepét, noha azt fontos hozzátenni, hogy a könyvbeli Batemannél az ő verziója sokkal fegyelmezettebb és hidegvérűbb volt :D Amikor a tükörben pózolva nézegette a bicepszét, miközben a lányokkal volt, vagy azonnal ugrott a poháralátétekkel, amikor valaki az asztalára akart tenni valamit, akkor jókat nevettem. Ezek a tipikusan Batemanes pillanatok. Bánom, hogy nem került megjelenítésre több rigolyája a karakternek, a Patty Winters Showhoz fűződő mániáját őszintén kíváncsi vagyok, hogyan adta volna elő Bale.

A mellékszereplők közül Luist emelném ki, az a bizonyos nagy jelenet, amikor mögé lopózott Bateman, az olyan volt, mintha csak a könyvből ugrott volna ki. Lenyűgözően át lett adva a helyzet abszurditása.

Nem rossz… de nem is mondanám egy kiemelkedően világrengető élménynek még úgy se, – a már említett főszereplői alakítást leszámítva – hogy a regény miatt fel-feltámadt némi ismerős, rokonszenves érzés menet közben. Ami azt illeti, igazából ez egy olyan történet, amit nem is igazán lehet rendesen filmre vinni, nincsen klasszikus értelemben vett íve, ha a sok felszínes mellébeszélést pedig beletették volna, amik igazán hitelessé teszi a Patrick világában való elmerülést, akkor valószínűleg sose lett volna vége.

Ezt a filmet nem nagyon tudtam értékelni. Egyáltalán nem tetszett, lehet, velem van a baj, de számomra zagyvaság volt az egész, nem értettem a lényeget, ha volt olyanja. Két csillagot Josh Lucas és Reese Witherspoon miatt kapott tőlem.
Az, hogy a sorozatgyilkosnak nem voltak indokai, se igazi bűntudata (legalábbis nekem nem jött át), azt megértem, logika és értelem ezekben az elmékben nem igazán keresendő, inkább pszichés okok. Persze, lehet, a műfaj volt a bajom. Ha bűnügyi film, én jobban kedvelem, ha okokat tárnak fel, ha nyomozás van benne. Meg persze némi jellemfejlődés. De ez nekem 90 perc szenvedés volt, végig vártam, hogy lesz némi megvilágosodás. Elmaradt. Helyette csomó értelmetlen gyilkosság, meg a semmi. Pedig többet vártam tőle. Sajnálom.

A sok meme után ami ebből született gondoltam ideje megnézni végre ezt a klasszikust is.
Sajnos csak azt tudom mondani, hogy egy elmegy darab volt pedig többet is kilehetett volna hozni a témából. Megvoltak a viccesebb, komolyabb és értelemszerűen durvább jelenetei, de az összképbe kifejezetten belerondít a némileg katyvasz zárás aminél még elvileg a rendező sem tudta, hogy mit akar. Gondolhatod úgy, hogy spoiler Az a baj, hogy mindegyiknek megvan az esélye, de bőven ütközhetünk mindhárom verziónál ellentmondásokba, így jobb lett volna, ha kicsit azért normálisabban oldják meg a dolgot. A Willem Dafoe féle nyomozós szál meg kb semerre sem haladt.
Christian Bale persze remek volt a szerepben.

Groteszk és kegyetlen bemutatása egy meghasadt elmének, és annak, hogy egy társadalmi szint felett már mindegy, mennyire vagy őrült, veszélyes, bármit megtehetsz. Istentelenül cool film. :) Inkább pszicho triller, mint krimi. Aki nagy akciót, vagy látványos vérfürdőket remél, annak nem ajánlom, hisz ennek a filmnek épp a csendes és rideg tébolyában rejlik a „varázsa”

Újranézés, mert nem emlékeztem egyáltalán semmire belőle. Nem véletlenül. Christian Bale jó, elhiszem neki amit csinál, átérzem a felszínes világot amiben él, de a filmet nem tudom nem a könyvhöz hasonlítani és sajnos ahhoz képest harmatgyenge alkotás.

Érdekes volt. Olvastam a könyvet, és úgy ültem neki a filmnek, és bár sok hasonlóság van közötte, de sok apróbb (de annál fontosabb) részletet kihagytak. na meg ugye itt az egész filmet nem hatja át az a bizonytalanság, ami a könyvet, csak a végére sikerül valami ilyesmi érzést adni.
Nem volt rossz, Christian Bale briliánsan játszotta a seggfejet, míg a nők iszonyúan jól alkották a buta libákat. (külön öröm volt, hogy ahogy a halad a film a vége felé, úgy lett látványban is egyre sötétebb. Adta a hangulatot)

Nagyon gazdag Úriember éli a nagyvilági életet és unalomból vagy épp stressz levezetés céljából minden ok nélkül gyilkol és természetesen megússza a dolgot mindenféle büntetés nélkül. Nagyon akartam erről a filmről valami jót írni, de elhagynak a szavaim. Egyáltalán semmi értékelhetőt nem találtam ebben a filmben.

Elég beteg film, de én nagyon szeretem. Szeretem benne azt, hogy nem egy hétköznapi film, hogy morbid. Csak az a baj, hogy a végét nem teljesen értettem.