A ház, amit Jack épített (2018) 132

The House That Jack Built
152' · francia, német, svéd, dán · dráma, thriller, horror 18

Egy történet a sorozatgyilkos Jack szemszögéből… A férfi gyakran beszélget egy Verge nevű alakkal tetteiről. A film 12 évet ölel fel. Jack a gyilkosságait művészeti alkotásoknak tekinti. Szeretné létrehozni élete mesterművét, még mielőtt elkapnák a rendőrök.

angol

Képek 2

Szereposztás

Matt DillonJack
Ed SpeleersEd
Bruno GanzVerge
Uma ThurmanNő 1.
Siobhan Fallon HoganNő 2.
Sofie GråbølNő 3.
Riley KeoughGyagya
Jeremy DaviesAl
David BailieS.P.
Yoo Ji Taeférfi 2.
Hirdetés

Kedvencelte 8

Várólistára tette 153


Kiemelt értékelések

pocokláma 

lehet nem én vagyok a legjobb személy erre de whatever….
teljesen, 100%-ban és hihetetlenül elfogult vagyok ha egy von Trier filmről kell beszélni. Tényleg nem akarom részletezni miért legyen annyi elég, hogy nagyon szeretem azt a polgár pukkasztó depresszíót amit ő képvisel. Szóval ez a film is olyan volt nekem, hogy kötelező sőt valószínűleg az évben az egyik legvártabb filmem volt.
Ez a film undorító, hosszú, teljesen öncélú, unalmas, művészkedő, beképzelt, hatásvadász, nyers stb… és pont emiatt utálom azt, hogy mennyire is „szerettem”.

Ez pont azon filmek egyikke ahol totálisan megértem ha valaki azt mondja, hogy ki nem állja. Az egész film egy beképzelt ars poetica egy egészen ügyes de sokszor olcsónak ható szimbolikával (Trier filmjei=Jack „művészetnek” beállított gyilkosságai). Teletömve utalásokkal Trier előző filmjeire (többek között itt is megjelenik a Nimfomániásból ismert mindennapi hobbi olyan mint az xy, az Antikrisztus epizódikussága, sőt egy ponton ez a szerencsétlen a spoiler).
Ha nagyon szépen akarnám kifejezni magam akkor azt írnám ide amit letterboxd-on is írtam de nem illene bele ebbe az undorítóan értelmiségi módon megfogalmazott szösszenetbe. (sorry).

Közben olyan ideológiákról áradozik a főszereplőnk mint Hitler ikonizálása, a gyilkosság mint függőség, a nők mint ostoba állatok…és egyéb fini nagyszerűségek. Az ember meg végig gondolkodik, hogy most akkor mit vegyen halál komolyan vagy mit ne. A film azért egyértelműsít sok mindent, de az például pont nem teljesen átlátható, hogy Jack mennyire is a szócsöve Triernek. Mert ott van a másik karakterünk is Verge aki jófej meg normális és az ember nem tudja eldönteni, hogy ő esetleg ugyanúgy a rendező nézőpontját képviseli-e. Mert néha olyan a film mintha a két ideológia összecsapása Trier 2 órás belső monológja lenne megfilmesítve, néha olyan mintha Jack Trier múltját míg Verge a jelenjét akarná megfogalmazni de van amikor Verge vagy éppen Jack van totális idiótának beállítva.

A film amúgy meglepő de az első talán egy órában még vicces is bár én első megnézésre nem nagyon tudtam eldönteni, hogy tényleg vicces akar-e lenni :/
Az egyetlen olyan dolog ami nagyon idegesített az az utolsó 30 perc. Az epilógus teljesen felesleges volt már csak olyan volt mint egy nagy időhúzás az egyetlen egy jó dolog az a folytogató kézi kamerás barlangos rész volt ami olyan mintha én mentem le volna kicsit barlangokat felvenni.
Gondolom plusz pont még a visszatérő Bowie számért bár a korlátolt agyam azt már nem nagyon fogta, hogy ez most csak azért van-e itt mert jó szám vagy azért mert a sztorihoz is hozzá akarnak-e toldani valamit. A színészi játék detto nagyon szuper nem gondoltam volna, hogy Matt Dillon-nak ilyen jól áll az ember darabolás.
Mindenesetre ez az a film amit senkinek nem ajánlanék de ha mégis akkor az ember készüljön fel rá, hogy nagyon szeretnie kell Trier-t ahhoz, hogy ne akarja egy ásóval pofán csapni a végére mert hát..na…

4 hozzászólás
Törpillaa 

Hát ez beteges az tuti. Eszement ez a fickó, de mégis egy zseni. Nem csoda, hogy sosem kapták el a zsaruk, amikor pedig ott volt a lehetőség, nem hittek az áldozatnak. Baromi jó témát boncolgat, elég sok mindent megemlít, ami érdekessé teszi a filmet, és a személyiségét. Vannak benne vicces részek, és vannak durvák, egy pár még sokkoló is lehet aki nem szokott hozzá még az ilyen jellegű filmekhez, de ajánlott megnézni, mert nagyon jó, bár azt be kell valljam néha vegyült bele unalmas rész is. Matt Dillon valami elképesztőt alakított ebben a filmben. Zseniálisan hozta a kényszer beteg, és az örült kombinációt, bírtam a csávót. :-) A vége teljesen meglepett, én nem erre számítottam, nem ilyen befejezésre.

julcseee

Túlértékelt film szerintem. Unalmas, vontatott, és számomra túl művészi lett. Nagyon nem jött át ez most, pedig a történet alapján az én stílusom lenne…

Wolly

Hogy is fogalmazzak. Ez a film egy Jack volt. Ölte az emberek idegsejtjeit, és az idöt pocsékolta.
Rajtam kivül még egy valaki maradt a film végéig, a többiek elöbb felismerték a falloszt. Amiböl a filmben nem jutott, inkább a csöcs dukált.
spoiler, pont mint a film. Hiszen ha megnézem, akkor hasonlo mondanivaloja van a Ha eljön Joe Blacknek, régebbi is, mégis mindenki emlékszik rá,nem ugy mint az éhezö vuadalos kiscsajnak azon müvészfilmjére, ami szintén valami házban játszodik. És pont ennyire fog bárki is emlékezni erre a filmre is amagát elitnek és magát müvészinek mondott, a burkolt és kevésbé burkolt szimbolikákat skandálo tábor, akiktöl egyet nem olvastam, de adtak sok csillagot erre a filmre, sugallva, hogy meg kell nézni, mert tuti kihagyod a legnagyobb film élményed, és hogy ök is abba az elvont körbe tartoznak, akik tudják értékelni az értékelhetetlen filmet.
Senki nem mesélt arrol, hogy müvészetnek nem öncélunak kell lennie, hanem az embereket kellene összekötni. Egy olyan film, amiröl a nézök 99% elhagyja a mozit, az nevezzük öncélu fosnak.
Sikerült végül a film és a „ház” is meglett. De tudjuk, hogy milyen

Midnightsp 

„May I illustrate now?”
„There is no avoiding it, is there?”
:D Nagyjából.

Minden szempontból hasonlít a többi LvT filmre max annyi különbséggel, hogy az öreg Lars egyre nagyobb troll és szerintem ezen a ponton már ő maga sem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen magán – lásd Jack és Verge karaktereit. :D A nimfomániásban több volt a humor, ezt itt picit hiányoltam, már ha azt nézzük, hogy mégiscsak egy 2,5 órás monstrumról van szó, ami még többnek érződött, miközben néztem.
Azért a végén spoiler

4 hozzászólás
Mrs_Stark

Nem egy könnyű film, elég tájékozottnak kell lenni, hogy értsük. Szerencsére ismerem Dante: Isteni színjáték c. művét, így végül leesett, hogy Verge valójában Vergilius és a Pokolban vezeti körbe Jack-et.
Az első gyilkosságot teljesen megértem, szerintem én sem tudtam volna visszafogni magam ha a helyében lettem volna. Ilyen idegesítő nővel ritkán találkozik az ember, szinte azt vettem ki a szavaiból, hogy „öljön már meg valaki”.
Az épületek elemzése egy kissé untatott, ugyanis sose érdekelt ez a dolog, de magam is meglepődtem, hogy végül sikerült végigülnöm.
Nem volt egy rossz film, viszont tényleg inkább művészfilm/thriller mintsem horror. Bár voltak jelenetek, amik a horror kategóriába sorolhatók, mégsem volt az. Nálam ez tipikus egyszernézős film, nem hiszem, hogy valaha sikerül még egyszer végignéznem.
Annak viszont örülök, hogy Jack háza végül felépült. :'D

csokidani 

Csalódás lett. Matt Dillon remek volt benne és ennyi a pozitívum. Értem én a filmben elhelyezett szimbolikákat és hogy Trier szereti feszegetni a nézők határait, de szemben pl a zseniális Melankóliával vagy a remek Antikrisztussal itt ezt nagyon öncélúnak találtam. Számomra az jött le h kell egy film, akkor legyen benne csomó rejtett utalás mert az okos dolog és legyen benne sokkoló képi dolog mert az meg művészi, ha úgy tálaljuk. De ez nem forrt össze, nem volt egy utazás, csak képek összessége és ennél én többet várok a rendező Úrtól….
Igazából untam sok helyütt, és a sokkolónak szánt jelenetek is inkább szánalmat ébresztettek a film iránt.

tetsuo

Ide most bemásolom kényelemből a film kapcsán moly-ra írt kommentemet:
Szerintem az egyik fő „mondanivalója” a filmnek pont az, hogy mennyire káros, hogy olyan közönyös a társadalom, amilyen. A főszereplő sorozatgyilkos gyakorlatilag bármit megcsinálhat kedvére, senkit nem érdekel, beleértve a rendőröket. Egy jelentben az egyik áldozat konkrétan könyörög egy rendőrnek, hogy segítsen neki, mert egy sorozatgyilkos meg akarja ölni, mire a rendőr elhajtja őt. Szerintem egyértelműen a brutalitás legalizálása ellen szól.
A másik fő vonulat pedig az, hogy a művészetnek határfeszegetőnek és kényelmetlennek kell lennie, különben csak szimpla szórakoztatás, lsd.:
https://index.hu/kultur/2018/12/05/magyar_nemzeti_galer…


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján