A tökéletes pár (2024–2024) 70% 105★

Nagyon nagy kár érte; baromi jól indult.
Kár, hogy a forgatókönyvíró egyetlen megálmodott karaktere sem volt ép, mindenki nárcisztikus pszihopata, skizofrén alkoholista, elkerülő szociopata vagy csak degenerált félember. Nem akarom megbántani az írót – de megteszem – remélem, hogy azért a táraságában néha átéli az érzelmek széles skáláját és írása pusztán a fantiáziája béna szüleménye, nem pedig tapasztalati anyag. A szereplők egyike sem rendelkezett empátiával. Így számomra inkább egy katyvasz lett ami az őket összekötő szálakat illeti. Sajnos, ilyen könyvet én 10 évesen is írtam volna, bár már akkor is voltak erkölcsi gátjaim és empátiám; bocsánat, valóban beképzeltnek tűnik. (az is). Arról nem is beszélve, hogy a sorozat egy az egyben igyekszik koppintani a Tőrbe ejtve epizódjainak oly sajátos és humoros hangulatát. Ki kell ábrándítsam a készítőket: nemhogy nem sikerült, hanem egész egyszerűen bűzlik az erőlködéstől. Amíg az előbbi bájos és nézhető (bár sosem volt az sem kedvencem) ez utóbbi a harmadik rész után elkezd mélyrepülni ebbe a degenerált pöcegödörbe és elkezd rothadni. Ez a, mindenkinek mindenkivel afférja van, mindenki aki gazdag az egy romlott-sz.r ember elgondolás krva unalmas… mennyivel nagyobb tartása lett volna a könyvnek és (a csattanónak is), ha erkölcsös emberek konfrontálódnak az erkölcstelenekkel?
Amiért mégis öt pontot adok, az a színészi játék:
– Kidman, Hewson (annyira gyönyörű, annyira üde, annyira szép és új színfolt, imádom!), Howle.
Annyira szerettem volna, ha működik, még a film utánzását is elnéztem volna, egye fene, ha hoz valami újat… de én rendkívüli módon untam… és bocs, de a humora is hihetetlenül gyenge.
Nem kiemelkedő, nem hoz semmi újat, ha megtaláljuk a kedvenc színészünk a stáblistán, tegyünk egy próbát, egyébként nézzünk horrort… -.-

(Jajjj, belenéztem a rendező mukáiba: Tudhattad volna…. – mindent értek).

Annyira untam, hogy két részbe is belealudtam. Vártam, vártam, hogy jobb lesz, de nem lett. Gyönyörű helyszínek, jó színészek, de totálisan sótlan, érdektelen karakterek, akik a végére már átmentek nevetségesbe. Mondjuk az utolsó rész már annyira paródiának érződött, hogy végre szórakoztató volt. Mintha nem tudták volna, mit is akarnak pontosan… feszült thrillert (na ezt erőltették 5 részen át, de nagyon nem sikerült szerintem), vagy krimi-paródiát, mint a Tőrbe ejtve filmek… mikor mindenki annyira idióta, hogy az ember a nyomozókkal együtt csak a fejét fogja, és röhög, mert nem hiszi el. Arra számítottam az előzetes, és az első rész alapján, hogy olyasmi lesz, mint a Hatalmas kis hazugságok. Hát a nyomába sem ért. A végén a megoldás is pont olyan semmilyen lett, mint minden más. Nyugtáztam, hogy aha, szóval ez történt… mehh.

(Azt meg nem tudtam eldönteni, hogy Nicole Kidman, vagy az Isabelt játszó nő néz ki rosszabbul… mindkettőjük rommá műtött arca olyan volt, mintha egy balesetet látnék. Nem akartam látni, de nem tudtam nem meredten bámulni, és biztos rémálmaim lesznek miatta.)

Nagyon tetszett, szép helyszín, jó story

Érdekes sorozat, valósághű…a tökéletesség mögött mindig valami titok lappang.
spoiler

Kicsit lagymatagon indult, de jó volt, körülbelül a felétől beindultak az események. A főcím alatti zene és tánc nagyon idegesítő. A színészek remekül játszottak, Nicole Kidman karaktere érdekes. Nem sikerült rájönnöm a gyilkos kilétére egészen a végéig, azt hittem, hogy kitaláltam, de kiderült, hogy teljesen rossz nyomon jártam.

Annyira lekötött a sorozat – ja, nem :D –, hogy észre sem vettem, hogy kihagytam az ötödik részt. :D Pár dolgot furcsálltam, kicsit hiányosak voltak az infók, de igazából nem vesztettem semmit. :D
A „tökéletes pár” – Kidman, Liev Schreiber – miatt kezdtem bele a sorozatba, de végül már csak azért néztem végig ezt a rettenetesen béna és unalmas szappanoperát, hogy megtudjam ki a gyilkos és mi volt az indítéka. Ez legalább meglepett. :D
Amúgy nem értem se a cím választást, se a főcímet, nem illett a sorozathoz.

Amikor mindenki gyanús, de persze a végén kiderül, hogy az a gyilkos, akit a legjobban utáltam az egész bagázsból. Tetszett.

Nagyon bírtam, a történetet a karaktereket a hangulatot, mindent.
Kivéve a szörnyű parókákat, különösen Adjani fején. A plasztik arcokat meg már kezdem megszokni.