Aznap éjjel (2016–2016) 80% 91★

Nem gyakran adok maximumot egy sorozatra vagy filmre, de ezért most megdolgoztak rendesen.
Ez nem egy klasszikus sorozat, inkább egy 9 órás film 8 felé vágva. Már a zseniális képekkel teli főcímnél azt gondoltam ebből valami jó fog kikerekedni és tényleg :)
Film képei önmagában is lenyügözőek, minden fontos szerepre, a legjobbat találták meg. A forgatókönyvírók, sem ma kezdték (Drót, Schindler listája), jók a párbeszédek, John Turturro karaktere és színészi teljesítménye pedig mindent visz nálam.
Nem is egy klasszikus krimi, nem igazán fontos ki a gyilkos, az egész film bőven túlmutat ezen.
Persze megvannak benne a klasszikus elemek is: nyomozás, börtönélet, bírósági jelenetek. De közben nagyon lassan folynak az események, fő karakteket alaposan megismerjük, de magát az egész folyamatot is, ahogyan egy bűneset eljut az első lépéstől a 'lezárásig'. Ebben nincs sok móka-kacagás, mit is várhatunk egy túlterhelt rendszertől, benne a nem túl felhőtlen életű szereplőkkel, ahol az igazságon kívül szinte minden fontosabb.
Az alaphangulat komor, sötét, keserédes humorral átitatva, és találunk még elszórva pár reménység morzsát is az út mentén …

Nagyon nehéz bármit mondani. Nyolc órányi feszültség, gyomorreszketés. Mi lesz Nazirral, a kedves, szerény, gátlásos pakisztáni diákból lesz-e börtön-báró, kemény bűnöző? Engem ez izgatott a legjobban.
A macska párhuzam- metafora zseniális.

Nekem úgy megtetszett ez a sorozat, hogy egyszerre meg is néztem az egészet. Szeretem nagyon az ilyen típusú minisorozatokat. Feszes tempó, érdekes sztori és végig bizonytalan volt és hullámvasút az egész. Végig én is kerestem a megoldást és hol azt gondoltam, hogy tényleg Ő tette aztán azt, hogy nem kizárt, hogy Ő volt és végig ez váltakozott. A börtönélet nagyon durván volt ábrázolva és hogy mi kell a túléléshez. A tárgyalás is zseniális és nagyon reálisnak tűnt. A végén pedig én azt éreztem, hogy ad megoldást, de mégis „kétyelyben” hagy vagy inkább engedi, hogy mindenki eldönthesse a saját igazát. Biztos el fogom olvasni a könyvet is majd.

Az HBO újonnan kitett magáért, egy nagyon jó kis mini sorozatot hoztak tető alá. A dráma és krimi jelzők teljesen jól passzolnak hozzá. Az opening is nagyon jól sikerült, már az megfogott az elején. Érdekes karaktereket lehet megismerni benne, és tekintve, hogy 8 részes, és lassú folyású, így egész jó képet kapunk a háttértörténetekről, és karakterfejlődésekről. A leglátványosabb a főszereplő Naz átalakulása, ahogy próbál alkalmazkodni, túlélni, küzdeni. John Turturro karaktere a kedvencem benne, egy védőügyvéd, aki a tényleges bűnösökre szakosodott, és szalagmunka szerűen kicsi pénzért gyorsan eljuttatja a vádlottakat némi elfogadható alkuig, egész addig, míg el nem kezd foglalkozni Naz ügyével.
Betekintést nyerhetünk az igazságszolgáltatás folyamatába, háttér munkálataiba, és bizony útvesztőibe, ahol már az igazság már elvész, és ami marad a helyén, az egy sztori, néhány bizonyíték, egy csésze spekuláció és következtetés, valamint egy hangyabokányi ujjal mutogatás.

Szinte tökéletes sorozat, igazából nem is tudnék belekötni semmilyen szempontból. A történet nagyon szépen ívelő, több különböző vonulattal, élethű karakterekkel, akiknek mind megvan a maguk drámája. Nemcsak a főszereplőre koncentrál a sorozat, hanem a bűncselekménnyel összefüggésben az egyéb résztvevők sorsába is betekintést nyerünk. A legérdekesebb talán a védőügyvéd, John Stone karaktere, de a fiatal ügyvédlányt isnagyon megkedveltem. Az operatőri munka kiemelkedő, csodálatos képekkel van tele a sorozat. A végkicsengése különösen tetszett, talán a lehető legjobb lezárást választották,

Kétségkívül nem rossz. Bár aki igazi krimire számít, abban maradnak majd hiányérzetek. Ez inkább egy dráma, ami azt mutatja meg, hogy mi történik egy emberrel, aki bekerül az igazságszolgáltatás gépezetébe – akár bűnös, akár ártatlan.
A tárgyalótermi részek hiányérzetet hagytak bennem, ennél sokkal jobban szétszedik a tanúkat, sokkal aprólékosabb a munka (na jó, amennyit én tudok erről jópár kortárs amerikai krimit elolvasva). Mindenesetre egy ilyen ügynek két ilyen „vékony” ügyvéddel nekimenni szinte reménytelen vállalkozás a valóságban.
Másrészt meg nagyon sántít nekem a taxi dolog, ami az egész cselekmény beindítója. Van egy taxi, amit hárman használnak, tehát gyakorlatilag folyamatos üzemben van. Akkor hogy lehet, hogy szombat este, a csúcsidőben ott pihen a ház előtt?

Fú, ez de jó volt! Szeretjük (mármint a férjemmel mint sorozatnéző pártneremmel) az ilyen lassú folyású, aprólékos sztorikat, ahol inkább a szereplők mindennapi élete, kis kínlódásai a lényegesek, és ezeket nagyon jól bemutatta ez a sorozat. Közben pedig nemritkán iszonyatos feszültséggel töltött pillanatokkal is megajándékozott. Ajánlom!

Hujuj, ez aztán nem semmi menet volt. Amennyire agyonsztárolt, annyira összecsapott és elnagyolt sorozat, nem nagyon értem, mit szeretnek ezen ennyire… az első két rész érdekes, elvégre a kiindulópont, hogy egy pakisztáni srác felmegy egy csajszi lakására, kegyetlenül szétküldik magukat, majd a srác arra kel fel, hogy a csajt agyonszúrták. Ki tette? Nazir karaktere ugyan nem túl acélos, de hamar megjelenik egy ekcémás ügyvéd az egyik oldalon és a kiégett nyomozó a másikon, akik lennének annyira érdekesek, hogy fenntartsák érdeklődésemet a sztori folytatása iránt.

Egy ideig működik a dolog, csak aztán jön a harmadik rész és ezzel olyan lejtmenet, ami csak a legnagyobbakhoz mérhető: érkeznek a börtönös jelenetek, és konkrétan pillanatról pillanatra ássa alá a saját hihetőségének a látszatát a sorozat. Arról van szó, hogy ugyan a srác elítélése ellen kellene szorítanunk, de az alkotók meggyőznek arról, hogy a lehető legjobb, ami a főhőssel történhet, az az, ha örök életére a rácsok mögé kerül. A börtön itt mókás hely, aki igazán kemény, annak saját cellája van, és saját cellát intéz bárkinek, mert megteheti és teljesen másodlagos végül is egy sorozatban, hogy amúgy van-e üres cella egy amerikai börtönben… mert hogyne lenne. 0-24 megy a NatGeo a Samsung plazmatévén, bármikor be lehet szívni, gond nélkül intézni a kisstílű ügyeket (mobilokkal seftelni, óradíjat számlázni a hívásokért, na meg számolni a lóvét), a különbejáratú tetoválószalonról ne is beszéljünk. Az őrök mint olyanok egyetlen feladata pedig abban merül ki, hogy kinyissák a helyi górénak, Freddynek az ajtaját. Komolyan, ehhez képest még a Prison Break is hiperrealista alapvetésnek tűnik. Zseniális, ahogyan az alkotók maguk elé képzelik a börtönéletet, mert az nemhogy a hitelesség legapróbb látszatát is telibeszrja, de olyan, mintha általános iskolások írtak volna 200 szavas fogalmazást kreatív írás órára a témáról. Aztán elszabadul a pokol, ahogyan a fegyházak világát se sikerült ábrázolni, úgy teljesen szürreálisak lesznek a tárgyalótermi jelenetek, mígnem a fináléval összezuhan és mindent maga alá temet ez az összeglancolt, addigra százfelől omladozó tákolmány.

Dramaturgiáját tekintve teljesen következetlen az egész, ilyen Breaking Bad-ívű jellemváltozást nyomnak bele 8 részbe, nyilván kudarc az egész. A karakterek döntéseinek se előzménye, se következménye: az ügyvédnő pl. egy rész alatt lesz gyakornokból vérprofi jogász, majd hoz olyan szinten etikátlan és szakmaiatlan döntéseket, hogy a fal adja a másikat. Nasir fejlődéséről ne is beszéljünk: komolyan azzal akarták szemléltetni ennek a hóttintelektuális srácnak a pálfordulását, hogy SIN és BAD feliratokat tetováltat magára a tárgyalások előtt? Meg egy koronát a nyakára, biztos, ami biztos? Most akkor sajnáljam, hogy börtönbe került, miközben gyakorlatilag minden tettével azon van, hogy ott is maradjon?

Freddy monológja a családról két szívás között szintén marha hiteles, meg úgy anblokk az egész Freddy-banda is valami elképesztően zseniálisan nem csinál semmit se 7 részen keresztül. Próbálja a maga módján sugallni a sorozat, hogy mennyire okosak ők, de nem jön át a dolog, habár serényen citálgatják a nagy világirodalmi alapvetést, Jack Londontól A vadon szavát. Meg A háború művészetét. Amúgy más irodalmi vagy akár filmes utalás nem hangzik el.

Aki az amerikai igazságszolgáltatás fonákságairól akar sorozatot nézni, nézzen American Crime Story-t vagy When They See Ust. Itt konkrétan minden jogi/morális dilemmát csírájában sikerül elfojtani, az esküdtszék végső döntését vissza kell tekerni vagy háromszor, annyira nincs előkészítve és annyira értelmetlen az egész.

Iszonyat bugyuta sorozat volt ez, HBO-tól ilyesmit nem is igazán láttam még.

Ez aztán jócskán realisztikusra sikeredett minden szempontból! Három szó ugrik be róla: komor, komor, komor. Az egész nagyon komor. Érdekes volt, de rettentően örültem, mikor a végére értem.

Talán ha nem az American Crime Story után nézem, jobban tetszett volna. Nincsenek jogi tanulmányaim, ennek ellenére többször a szereplők helyett is tiltakoztam volna a per alatt, megalapozott indokkal, de semmi nem hangzott el. A tárgyalás részét épp ezért mélypontként éltem meg, egyáltalán nem ilyennek képzelem el az ügyvédi hozzáállást, de az ügyésznő akasztott ki legjobban. Nem tudom, hogy a botox volt túl sok, vagy a karakternek kellett ilyennek lennie, de végig az a kérdés volt bennem, hogy: ennek meg mi baja? Egyáltalán nem jött át, hogy miféle castingon kaphatta meg ezt a szerepet, vagy miféle forgatókönyvíró talál ki ilyen karaktert. Alapvetően sokszor untam, talán a második részben voltak olyan értelmetlenül hosszan kitartott beállítások a csukódó börtönajtóról, hogy azt hittem azonnal abbahagyom. A karakterfejlődésre ennyi idő alatt sokkal nagyobb figyelmet lehetett volna fordítani, ha már Walter White-féle átváltozásról beszélünk, meg lehetett volna ezt támogatni pár plusz jelenettel. Riz Ahmed egész jó színész kezd lenni, spoiler. Sajnos a kliséket sem tudták kikerülni spoiler, ahogy nekem Freddy rajongása Nazért is erőltetett és indokolatlan volt. Számomra a legmeglepőbb, hogy végül Jack Stone lett a kedvencem, mert nála visszataszítóbb karakterrel még szerintem nem találkoztam. Nem szokványos, hogy egy bőrbetegségben szenvedő ember napi küzdelmét ilyen részletességgel mutassák be és bizony engem ez az elején elborzasztott. A célt elérik, mert egy perc alatt kisemberré válik tőle, aki a szomszédunkból is kisétálhatna, karakternek magasan a legjobb a sorozatban, és végül az erkölcsi győzelem is az övé. Sajnos, kategóriájában készült ennél sokkal jobb sorozat is már, az HBO pedig még arra sem foghatja, hogy nem volt elég ideje/pénze.