Különös haláleset ügyében keresik fel Sherlock Holmes-t. A nemrégiben elhunyt Sir Charles Baskervilles végrendeletének gondozója egy furcsa, régi papirosra lelt. Az írás szerint Baskerville lakóit immár kétszáz éve átok sújtja: azóta, hogy a kastély hajdani urát Hugo De Baskerville-t egy sátáni… [tovább]
A sátán kutyája (1959) 15★
Szereposztás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 13
Kiemelt értékelések
Őszintén szólva megnéznék még pár ilyen feldolgozást ezzel a párossal.
A film izgalmas volt, feszült. Szeretem az olyan történeteket, ahol mindenki gyanús.
Azta! Most nézem, ez 1959-es?! :o
Én meg mondom anyának: ez még valamikor a 70-es évek… Na jó… X,)))
Viszont akkor így még furább, hogy miért fogta meg Sherlock a kést ronggyal? Akkoriban már volt ujjlenyomat vizsgálat, vagy valami méregtől félt? :o
Amúgy így meg pláne azt kell mondjam, jobban lekötött, mint a 2000+ évi filmek java. Jó volt, tetszett. :) Szokás szerint mindenki gyanús volt nekem. X,) De az ilyenek a jók! :)
Viszont spoiler
Jaj és azon jót nevettünk, hogy előtte néztünk egy Bezár a bazár részt és volt benne kérdés, hogy milyen láb egy minta neve. Ugye a tyúkláb minta volt a megfejtés, anya meg nem ismerte. Aztán néztük ezt a filmet és…………. telis-tele volt tyúkláb mintás ruhákkal. X,)))
A film, ahol a mellékszereplő (Sir Henry Baskerville) jobban érdekelt, mint Sherlock… egyenlőre nem sikerült eldöntenem, hogy ez Peter Cushing hibája, vagy Christopher Lee érdeme de inkább az utóbbi
A kezdőjeleneten kicsit meglepődtem, mert nem hittem, hogy egy majd’ 60 éves filmben az erőszak ennyire „mainak” tűnik, inkább ahhoz vagyok szokva, hogy a régi filmek nem ilyen nyersek. Már csak azért sem, mert annyira kiszíneznek mindent (szó szerint. A lápvidék néha már úgy tűnt, mint egy tündérmese helyszíne). A horror elemekkel viszont már semmi bajom nem volt.
Folyamatosan skálázom magamban az elfogultságomat, és a Sherlock-mutatóim bevállaltan maximálisak. Ennek figyelembevételével is azt gondolom, ez egy nagyon korrekt feldolgozás, amin látszik ugyan, hogy más korban készült, ám mégsem vált elavulttá. Jó ritmusa van a történetvezetésnek, az ifjú Szarumán sármos és határozott, Watson a szokásos módon kicsit semmilyen, valamint Holmes extremitása nem olyan túlhangsúlyozott, mint manapság, és a mellékszereplők is elég karakteresek. Amúgy Doyle erénye, hogy nagy sztorit rakott össze, amit nehéz elrontani.
Ilyen főszereplők mellett csakis nagy elvárásokkal állhattam neki a filmnek, és körülbelül elégedett is vagyok. A történet hű a forrásanyaghoz, mégis belevisz pár egyedi csavart, ami izgalmasabbá tette az egészet. Peter Cushing meg nagyszerűen alakítja a legendás detektívet, lehetett volna többet is a képernyőn.