A kór (2014–2017) 74% 50★

A sorozat nagyon érdekes tulajdonsága volt, hogy minden kezdeti gagyisága ellenére az embert izgalomban tartotta. Na jó, pontosítsunk: engem izgalomban tartott. Én speciel szeretem a kicsit esetlen, de kalandos és szerethető filmeket és könyveket. A Strain meg valahogy pont ebbe talált bele: számomra pont ilyen volt.

1. évad kritika: https://oriandras.hu/the-strain-a-kor-elso-evad/
2.-3. évad kritika: https://oriandras.hu/strain-kor-3-evad/
4. évad kritika: https://oriandras.hu/strain-kor-4-evad/

Két rész után úgy gondolom ez nem az én sorozatom, már az első után is ezt éreztem, de már többször is volt olyan, hogy az első részt utáltam, de utána meg mégis kedvenc lett a sorozat, így ebből tanulva két rész esélyt mindig megadok.
A szereplők egyáltalán nem szimpatikusak, a történet még csak-csak elmegy, a kivitelezés eléggé B kategóriás (del Toro ellenére is így érzem) ennek ellenére mégis van bennem egy pici kíváncsiság, hogy mi lesz a folytatásban, így nem zárom ki teljesen, hogy még belenézek.

S1E12 után hivatalosan is töröltem a TrackSeriesből, nem fogom tovább folytatni. Képtelen vagyok. Szó szerint felkavarodik a gyomrom tőle, nem megy.
Amúgy a történet jó, bár tucat, viszont tényleg jól megcsinálták. Egész egyszerűen nekem nincs gyomrom hozzá. Egy kicsit besokalltam.

Bár nem mostanság láttam de azért megpróbálok valami épkézláb értékélést adni.
Igazából az alapötlet itt is jó volt,színészi játék az esetek nagy részében. Sajna mégsem tudott több lenni egy teljesen átlagos sorozatnál.Valamikor az első vagy második évad után elolvastam az összes könyvet így nagyjából voltak elképzeléseim minek kellene történni. Sajna a könyvek sem voltak annyira lenyűgözőek és a sorozat sajna még ettől is sokban eltért,hol jól,hol kevésbé.
Ennek ellenére nem mondanám rossz sorozatnak,bőven megnézhető,de nem hiszem,hogy előkelő helyet foglalna el valaki listáján.

Először is, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy távol tartják maguktól a nézőket, márpedig itt pontosan ez történt azzal a húzással, hogy teljesen funkcionális karakterként kezelték a szereplőket, igazi emberi vonások helyett klisészerű helyzetekbe kényszerítve őket. Igen, van a családjáért aggódó apa, az Alzheimeres édesanyját ápolgató doktornő, de olyan felületesen ábrázolva, hogy egy percig sem sikerült azonosulnom velük, így viszont egyre távolabb került tőlem az egész történet tétje. Pedig mindenre lett volna hely és idő, különösen hogy legalább három epizódnyi töltelékjelenetet halmoztak fel az évad során.

Az első évad tetszett (a Setrakian-t és Fet-et alakító színészek nagyon jól el lettek találva), mindaddig, amíg nem kezdtek a történések távolodni a könyvben olvasottaktól. Mivel az előrejelzések alapján ez a tendencia folytatódni látszik, nem fogom megnézni sem a második, sem a többi leendő évadot.