A komornyik (2013) 82% 145★

Megható, elgondolkodtató film. Elég sok felől, sok oldalról lehetett már hallani a feketék egyenjogúsításáról, de ez a film tökéletesen megfogta a témát. Gyönyörűen mutatta be, a színészek is jók voltak. Nekem is összeszorult a torkom egy-egy jelenetnél, amikor szenvedni láttam őket. De a végén olyan felemelő volt látni az örömkönnyeket az arcukon :)

Na, ilyen a jó film. Mire felocsúdok – egy picit, már majdnem a felénél jár a két órás játékidő.
Végtelenül szomorú darab; nekem legalábbis szörnyen fájtak a látottak. És az is nagyon fájdalmas, hogy mindez még mindig valahol aktuális. Hogy sok „ember” még ma is pont ennyire előítéletes és… Gonosz. Legyen szó akár a színesbőrűekről, akár… Más kisebbségekről. :(

Ez is Amerika és ebben is van 60-as évek. De micsoda kontraszt… Mennyire más hangulat, más problémák, mint a Beach Boys és Kalifornia… Eléggé földhöz vágó a téma akkor is, ha már egymilliószor láttuk mindenféle kiadásban. Nem lehet elégszer az ember orra alá dörgölni, hogy ez volt a múlt, amit szintén emberek csináltak. Ha feketének születtél az 1900-as évek elején Amerikában, hát, az szívás. spoiler Cecil és családja életén keresztül betekinthetünk valamennyire a harcba amit azért kellett megvívni, hogy ember és ember együtt étkezhessen az étteremben, utazhasson a buszon, ülhessen a moziban, vásárolhasson az üzletben. Sajnos ez is nagyon szégyenletes szelete a világ történelmének. A végkifejlet azért biztató, hiszen 2008-ra eljutott Amerika Obamáig. Kérdés, hogy idén merre kanyarodik.

Kevéssé ismert film asszem, pedig elég jól összefoglalja a feketék egyenjogúsági küzdelmének huszadik századi történelmét. Csomó jó színész mellékes szerepekben, néhányat alig lehet megismerni, ami tök jó játék :) Nekem nagy kedvet csinált ahhoz, hogy többet meg akarjak tudni ezekről a dolgokról. Következőnek a Selma című filmet néztem ki, ami Martin Luther Kingről szól.

Szerintem ilyen egy igazi történelmi dráma. Magáért beszél.

Maga a film nagyon tetszett, de ez a bánásmód, ahogy a feketékhez viszonyultak, borzalmas. Nem láttam még ehhet hasonló filmet, ami ennyire valóságosan mutatja be ezt a korszakot.

A Zöld könyv a nyomába sem ér ennek a filmnek. Érdemes megnézni. Egyébként nem olyan szörnyű nézni, mint amilyen szörnyű a téma. Nekem segített ebben a visszaemlékezős megoldás, biztonságban éreztem magam, nem féltem, tudtam, hogy nagyon rossz nem történhet. Nem tudom, hogy képes lettem volna-e a relatíve biztonságos északról direkt lemenni délre. Elgondolkodtam, hogy képes lennék-e például a saját országom egy másik szegletébe elmenni, ha tudnám, hogy ott lábbal tiporják mondjuk a nők jogait? (Azért írom a nők jogait, mert – lévén nő vagyok – ezzel tudok legkönnyebben azonosulni.) Szóval elképzelem, hogy itthon, de valahol tőlem messze nőket nem engednek be pl. koncertre vagy kocsmába, vagy nem engednék őket autót vezetni vagy dolgozni. Elmennék-e vajon abba a távoli megyébe, hogy ott provokáljam a helyieket? Így ennyi idősen gyerekkel tutira nem, de gyanús, hogy korábban sem. Nem tudom. Ezt már nem fogom megtudni. Szerencsére nem is kell.