A háború császára (2012) 76% 25★

Végre egy olyan film, ahol nem azon van a hangsúly, hogy az amerikaiak milyen jók. Megpróbálja bemutatni Japánt és a japán embereket egy másik szemszögből, ami sokkal szimpatikusabb a számomra. Igaz a háborúban semelyik fél sem volt ártatlan, de ez a fegyelem, tisztességre és becsületességre való hajlam lenyűgöző a japánok részéről. A színészek is jól alakítottak, bár kicsit hiányérzetem van.

Nagyon nehéz leírni a filmet, mert ahogy elhangzik benne semmi se fehér és fekete hanem minden szürke. Ez a film is szürke. Nem akar igazságot tenni egyik oldalon sem és ezt nagyon tiszteltem benne.
Ezenfelül tökéletesen bemutatja a japánok mentalitását és kezdetlegesen azt, hogy az eszméikért mit meg nem tesznek. Nagyon tetszettek a gondolatok amiket kifejtettek és bemutattak, hogy ők mit látnak.
Hasonló érzésem volt a film nézése alatt, mint a Méltatlan előítélet (2007) közben. Azonban itt inkább a háborús és katonai oldal volt előtérben.
Aki szereti a japánokat, Japánt és a kultúrájukat annak mindenképpen ajánlom. Lehet, hogy vannak benne hibák, de mindenképpen hasznos téma.

Egy különleges ország különleges kapitulálása. Egy Európától és a nyugati gondolkodástól borzasztóan távoleső, konzervatív, méltóságteljes nemzet kínkeserves újjáépülése, valamint a „nagyszerű Amerika" hadbírósági szerepe.
McArthur szinte végig egy felfuvalkodott hólyag benyomását kelti, Tommy Lee Jones frenetikus, de szerintem Matthew Foxnak is nagyon jól állt Fellers szerepe. Drámai sokszor, mégis nem kiemelkedő film, valami plusz hiányzott. Ennek ellenére érdemes megnézni, eddig nem sokat tudtam a Hiroshima és Nagasaki utáni időkről. Az is nagyon megindító, hogy a fiatal Hirohito milyen alázattal viseltetik országa pusztítói iránt, valamint a felelősségvállalása is példaértékű. A filmben sokszor szó esik az odaadásról, valami ilyesmit képzeltem el, amikor ebbe belegondoltam.

Az az igazság hogy jobbra számítottam. Eléggé vontatott és érdektelenre sikerült a film, pedig volt benne potenciál. Több nyomozást, politikát, feszültséget vártam, de sajnos a főszereplő magánéleti problémái jobban előtérben voltak, és hét az meg nem volt olyan izgalmas hogy elvigye a hátán a filmet. Tommy Lee Jones karaktere csak mellékszereplő, pedig lehet jobb lett volna ha többet fókuszálunk rá. Vagy magár a film főkonfliktusára, amit kicsit úgy éreztem elvész a film közepe felé. A látvány azért szép, és a felmerülő problémák is érdekes, egynek elment.